Jól jelzi a megváltozó körülményeket a vetésterületek alakulása
Ha a kukoricát, napraforgót és szóját nézi az ember, akkor nem volt egy egyszerű az idei tavasz, ugyanis az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kiírások komoly bizonytalanságot okoztak a termelők körében. Ez ugyanis nagyon komoly zöldítési előírásokat tartalmaz és emiatt nagyban befolyásolta vetésterületeket - mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy a kukorica vetésterülete egyértelműen csökkent, ugyanis kockázatos lett a kultúra termesztése a virágzáskori aszályok miatt.
Az alacsonyabb terméskilátások miatt sokan kihátráltak a kukorica termesztéséből, nagyon későn születtek termelői döntések, és a termelők jelenlegi alkupozíciója azt hozta, hogy gyakorlatilag nagyon nyomott áron szerettek volna vásárolni
- közölte Virág Attila.
Ilyen új növények lephetik el a magyar földeket: búcsúzhatunk a régi fajtáktól?
A Saaten-Union Hungária Kft. nyugati régióért felelős vezetője beszélt arról is, hogy a napraforgó vetésterülete egyértelműen nőtt, a kezdeti jó árak miatt nagyon sokan előre lekötötték a napraforgó termést. A szója termesztését viszont az határozta meg, hogy a tavalyi előállítások miatt sok a csíraprobléma, és sok tételből nehéz volt vetőmagot előállítani. A hatóság adott is hozzá egy kis könnyítést, a 80%-ot még lejjebb vitte, de sok tétel így se felelt meg az előírásoknak - jelezte Virág Attila. Mint mondta,
a végére az import vetőmaggal kiegészítve elég jól alakult a szója helyzete is, valahol 90 és 100 ezer hektár körül lett a vetésterület. Szerintem ez nagyjából az ideális. Lehetne ebből többet is csinálni, de ahhoz alkalmas területet és alkalmas termelőt is kellett találni.
A szakember beszélt arról is, hogy szója esetében kiemelt fontossága van a megfelelő terület kiválasztásának. Ennek a kultúrának a virágzáshoz párás, meleg idő szükséges, ez azonban nincs meg mindenütt Magyarországon.
Elmúlt az az idő, hogy aki mer, az nyer a magyar mezőgazdaságban
Milyen irányba haladnak a nemesítések?
Virág Attila a fajtaválasztásokkal kapcsolatos trendek kapcsán elmondta, hogy a nemesítők az új generációkban, az új genetikába mindig nagyobb termőképességet próbálnak bevinni. A repcénél például a különböző vírusokkal, a klímával szembeni ellenálló képesség növelése a cél, a kalászosoknál - így az árpánál - a sárga törpülés elleni rezisztencia jelent nagy segítséget a termelőknek, de már vannak multirezisztens fajták is, amelyek a mozaikvírussal szemben is ellenállóak.
A szakember beszélt arról is, hogy az időjárás megváltozására is figyelemmel kell lenni. Az elmúlt években nagyon sokáig meleg volt, és például a repce ősszel 1,5-2-szer akkora hőösszeget kapott, mint korábban. Ez azt jelenti, hogy a növény fejlődne, növekedne, de vissza kell fogni. Virág Attila elmondta, hogy az általuk képviselt RAPOOL-nak van most egy olyan új nemesítésű repce, amelyet a megszokotthoz képest később lehet vetni, a korábbi augusztus végéhez, szeptember elejéhez képest elég csak szeptember végén, október elején-közepén a földbe juttatni. Ezzel egyrészt a rovarnyomást is ki lehet küszöbölni, másrészt pedig akkor kerül a földbe, amikor az őszi csapadékok is megérkeznek.
Igazából sok esetben nem a termőképesség fokozása a kérdés, hanem a termésstabilitás. Mert egyelőre ott vagyunk, hogy nem tudjuk kihozni a növényekből a teljes potenciáljukat. Egy repcével például hiába lehet tenyészkertben 7-8 tonnás eredményeket hozni, ha a szántóföldön már a 4 tonna fölötti hozam is nagyon jónak mondható. De ugyanez a helyzet kalászosoknál is, vagy akár kukoricánál is, ahol az eredményekből a szántóföldeken keveset tudunk előhozni. Ebben az időjárás és a technológia is komoly szerepet játszik
- emelte ki Virág Attila.
A szakember szerint a nemesítés az abba az irányba megy, hogy próbálnak a globális felmelegedésre valamilyen választ adni a fajtákkal vagy hibridekkel.
Most kiderül az igazság: tényleg leáldozóban a repcének Magyarországon?
A termelőknek el kellene felejteniük a régi szokásokat, berögződéseket
A Saaten-Union Hungária Kft. nyugati régióért felelős vezetője szerint most nehéz bármit is mondani a jövőre nézve. A vetésszerkezet folyamatosan átalakulóban van, például jelenleg a repce termesztése a különböző problémák miatt évről évre csökken. A kukorica is áldozatul esett a klímaváltozásnak, ennél a kultúránál is évek óta csökken a vetésterület. Az őszi vetések viszont fölértékelődőben vannak, főleg a kalászosok, de már a hüvelyes növények közül a borsó is egyre jobban előtérbe kerül. Ennek az az oka, hogy az őszi vetések mindig stabilabbak, mint a tavasziak - mondta Virág Attila.
A szakember beszélt arról is, hogy a vetésterület mellett a művelési módok is változnak. A szárazság sok helyen visszaszorítja a forgatásos művelést, és egyre népszerűbbek a no-till és a min-till művelési módok. Ezekkel viszont a növényvédelmi problémák is megszaporodnak, mivel az Európai Unióban folyamatosan vonják ki a hatóanyagokat úgy, hogy nincsenek helyettük alternatívák - fejtette ki Virág Attila. Erre próbálnak választ találni a termelők a választott fajtákkal és fajokkal. De nagyon fontos a zöldítés kérdése is, amelyhez már különböző keverékek állnak rendelkezésre, de sokan még mindig a legolcsóbb opciókat választják, függetlenül attól, hogy ez jó-e az ő földjükre, nem ütközik-e a jelenlegi vetésszerkezetével. Mint mondta,
ahogy egyre nehezednek a körülmények, úgy értékelődik fel egyre jobban szakmaiság kérdése. El kell felejteni az „így szoktuk” típusú mentalitást. Én azt gondolom, hogy nagyon sokan úgy válaszolnak ezekre a kihívásokra, hogy megpróbálják csökkenteni a termelési költségeiket. De ha a technológiai színvonalból visszaveszünk, akkor a szorzószám is kevesebb lesz az egyik oldalon, mert a terményállomány nem változik, de ha az ember kevesebbet, vagy rosszabb minőségűt termel, akkor azt nehezebb lesz eladni és nem lesz rentábilis.
