Az Egyesült Államok kukoricatermelői a tavalyi rekordtermés után idén jóval bizonytalanabb környezetben kezdték meg a vetést.
Felpöröghet a szójabab piaca, legfrissebb adatok szerint az egy évvel korábbitól mintegy 4 százalékkal nagyobb területen teremhet idén.
2025-re már közel 30%-os visszaesés következett be, így mintegy 79 ezer hektáron termesztettek szóját.
Utánajártunk annak, hogy vajon tényleg megéri-e szóját termeszteni Magyarországon.
Az amerikai elnök vámtarifáinak eltörlése alaposan felkavarhatja a nemzetközi szójapiacot.
Egy összehasonlítás egyértelműen rámutat: nem minden tejtermék terheli egyformán a környezetet.
Kína jelentősen növeli gabonatermelési kapacitását, különös hangsúlyt fektetve a kukorica és szójabab termesztésére.
A szója az elmúlt években már bizonyította, hogy stabilabb termőképességgel bíró, jövedelmező és piacképes kultúra.
Mik segíthetik a termelőket abban, hogy a romló körülmények között is fenntartsák versenyképességüket?
A szója termesztése továbbra is sok gazda figyelmének középpontjában marad.
A szakember szerint a szója a szemünk láttára írja át a hazai növénytermesztési szokásokat.
Magyarországon van tér és igény a szójatermesztés bővítésére Nagy István szerint.
A brazil versenyhivatal felfüggesztette az esőerdők védelmét szolgáló szója moratóriumot.
Ismét fellendülőben van a szójatermesztés Magyarországon, egyre több termelő tesz próbát ezzel a növénnyel.
Az úgynevezett szója moratórium csak az őserdők védelmére vonatkozik, a másodlagos erdőkre nem.
Vannak, akik a nehézségek hatására csökkenteni próbálnak a termelési költségeiken, ám ez sose jó megoldás.
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.
A február óta tartó folyamatos esőzések miatt a szójaföldek egy részét 400 milliméter víz borítja.
A brazil legfelsőbb bíróság a mezőgazdasági lobbik javára döntött az úgynevezett szója moratórium ügyében.
Az elmúlt hetek esőzései után komoly elmaradásban vannak a szója betakarításával az argentin termelők.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
