A 2006-ban a világ vezető gabonakereskedői által aláírt önkéntes megállapodás tiltja a 2008 után kiirtott őserdőkön termesztett szója felvásárlását, azonban nem védi a másodlagos erdőket, amelyek korábban már kiirtott területeken nőttek újra. Míg a hivatalos jelentés szerint a 2022-2023-as időszakban az érintetlen őserdőkön termesztett szója területe 250 ezer hektárra nőtt, a Maryland Egyetem kutatója, Xiaopeng Song műholdas adatai ennél jóval nagyobb problémát mutatnak: a brazil Amazonas-medencében termesztett szója 16%-a, mintegy 1,04 millió hektár olyan területen található, ahol 2008 óta irtották ki a fákat.

A másodlagos erdők kizárása a moratóriumból jelentős kiskaput teremt, miközben ezek az újranőtt erdők is kulcsfontosságúak lennének az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mivel gyorsabban nyelik el a szén-dioxidot, mint az őserdők.

A szójaipart képviselő Abiove elismerte, hogy egyes területeken újranőtt erdőket vágtak ki szójatermesztés céljából, de álláspontjuk szerint a moratórium célja kifejezetten az őserdők védelme. A szójaboom segítette Brazíliát, hogy 2020-ban megelőzze az Egyesült Államokat, és a világ legnagyobb szójaexportőrévé váljon. A termés mintegy kétharmada Kínába kerül, elsősorban állati takarmányozás céljára.

A brazil gazdák régóta ellenzik a moratóriumot, és arra panaszkodnak, hogy még kis területű erdőirtás is a teljes gazdaságuk kizárásához vezethet. Adelino Avelino Noimann, a Para állambeli szójatermelők szövetségének alelnöke szerint a szójaboom lehetőségeket teremt egy szegény országban. A jobboldali politikusokkal szövetséges gazdálkodói csoportok pereket indítottak és törvényhozási támadásokat intéztek a moratórium ellen. Áprilisban a brazil Legfelsőbb Bíróság egyik bírája engedélyezte, hogy Mato Grosso, az ország legnagyobb mezőgazdasági állama megvonja az adókedvezményeket a moratórium aláíróitól.

Andre Nassar, az Abiove elnöke már utalt arra, hogy a szabályok enyhítésére lehet szükség a gazdák megbékítése érdekében, míg a környezetvédők a kiskapuk bezárását és a megállapodás megerősítését szorgalmazzák.

Para államban a bőséges víz és a tápanyagban gazdag talaj vonzza a gazdákat, akik akár évi három termést is betakaríthatnak ugyanarról a területről. A szójatermesztés terjeszkedése csak a helyi temetőknél és iskoláknál áll meg, miközben a növényvédő szerek használata egészségügyi problémákat okoz a helyi lakosság körében.