A vitatott törvényjavaslat lehetővé tette volna, hogy az Amazonas bioszférához tartozó területeket átminősítsék Cerrado-területekké, pusztán a fák magassága alapján. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy az érintett ingatlanokon a jelenlegi 80%-os védettségi arány helyett mindössze 35%-ot kellett volna megőrizni az őshonos növényzetből. Mauro Mendes kormányzó a döntését szakértői vélemények és az érintett ágazatok képviselőivel folytatott egyeztetések után hozta meg. A kormányzó ígéretet tett arra, hogy 90 napon belül egy új, a környezetvédelmi előírásokkal összhangban lévő törvénytervezetet nyújtanak be.

A törvényjavaslat ellen számos szakértő és szervezet emelte fel a hangját. Suely Araujo, a Klímafigyelő Intézet közpolitikai koordinátora alkotmányellenesnek minősítette a javaslatot. Az Amazonas Környezetvédelmi Kutatóintézet (IPAM) közleményében pedig úgy fogalmazott, hogy

az új jogszabály 5,2 millió hektárra becsült erdőirtás növekedését okozhatja, ami egy Costa Rica méretű területet jelentene.

A most megvétózott intézkedést január elején hagyták jóvá Mato Grosso törvényhozói. Az állam Brazília legnagyobb mezőgazdasági régiója, ahol a szójatermelés megközelíti Argentína teljes termelését, és ahonnan az ország friss marhahús-exportjának közel negyede származik.

A mezőgazdasági lobbi részéről egyre erősödik a nyomás, hogy több területet nyissanak meg a nagyszabású agrárprojektek számára. Ennek ellenpontjaként Mato Grosso nemrég elfogadott egy törvényt, amely megszünteti a gabonakereskedők adókedvezményeit, ha nem tartják be az úgynevezett "szójamoratóriumot". Ez egy önkéntes megállapodás, amely tiltja az olyan gazdáktól való vásárlást, akik 2008 után erdőirtott területen termesztettek szóját.

A környezetvédelmi kérdések jogi vonatkozásai továbbra is napirenden maradnak Brazíliában. A Legfelsőbb Bíróság a következő hónapban dönt arról, hogy alkotmányos-e a Mato Grosso által nemrég elfogadott, a szójamoratóriumot érvényesítő törvény.