Március a barlangok hónapja: a nemzeti parkok idén is országos programsorozattal várják az érdeklődőket.
Szemléletváltásra lenne szükség a magyarországi erdők és élőhelyek védelme érdekében.
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból megkezdődött Magyarország legértékesebb vízi csiga-élőhelyének fejlesztése.
Ha minden jól megy, hamarosan a Világörökség része lehet a Balaton-felvidéki kultúrtáj.
A fűnyíró helyett őshonos állatokat vetnek be a Balaton-felvidéken a gyepterületeken.
Hamarosan megkezdődik a Szegedtől nem messze található Csaj-tó ökológiai állapotának javítása.
860 millió forintos, európai uniós támogatásból indul fejlesztés a Batúz-tanyán.
A volgamenti hérics, Magyarország egyik legritkább növényfaja, szokatlanul korai virágzásba kezdett idén is.
Magyarországon több mint 2050 védett élőlény található, amelyből 273 fokozott védettséget élvez.
Mato Grosso állam kormányzója megvétózta a törvényjavaslatot, amely jelentősen csökkentené a védett területek arányát az államban.
Gyakran vádolják jogtalanul a földikutyát a kertek kirablásával, pedig nem ő a tettes.
A Natura 2000 gyepterületeknél legalább öt nappal előbb be kell jelenteni a tervezett kaszálásokat.
Magyarország területének mintegy 33 százaléka természetközeli állapotban maradt fent.
A természetvédelmi területek zöme nem jelent védelmet az élővilág számára.
Kétezer hektárnyi új erdőt alakítanak ki a következő években a Kelet-Mecsekben.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
