Március a barlangok hónapja: a nemzeti parkok idén is országos programsorozattal várják az érdeklődőket.
Szemléletváltásra lenne szükség a magyarországi erdők és élőhelyek védelme érdekében.
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból megkezdődött Magyarország legértékesebb vízi csiga-élőhelyének fejlesztése.
Ha minden jól megy, hamarosan a Világörökség része lehet a Balaton-felvidéki kultúrtáj.
A fűnyíró helyett őshonos állatokat vetnek be a Balaton-felvidéken a gyepterületeken.
Hamarosan megkezdődik a Szegedtől nem messze található Csaj-tó ökológiai állapotának javítása.
860 millió forintos, európai uniós támogatásból indul fejlesztés a Batúz-tanyán.
A volgamenti hérics, Magyarország egyik legritkább növényfaja, szokatlanul korai virágzásba kezdett idén is.
Magyarországon több mint 2050 védett élőlény található, amelyből 273 fokozott védettséget élvez.
Mato Grosso állam kormányzója megvétózta a törvényjavaslatot, amely jelentősen csökkentené a védett területek arányát az államban.
Gyakran vádolják jogtalanul a földikutyát a kertek kirablásával, pedig nem ő a tettes.
A Natura 2000 gyepterületeknél legalább öt nappal előbb be kell jelenteni a tervezett kaszálásokat.
Magyarország területének mintegy 33 százaléka természetközeli állapotban maradt fent.
A természetvédelmi területek zöme nem jelent védelmet az élővilág számára.
Kétezer hektárnyi új erdőt alakítanak ki a következő években a Kelet-Mecsekben.
Bár augusztusban is fontos a megfelelő tápanyag-utánpótlás, egyáltalán nem mindegy, miket juttatunk ki.
A csirkehús kivitele 22 százalékkal 81 ezer tonnára, míg a pulykahús exportja 22,5 százalékkal közel 12 ezer tonnára emelkedett.
Tragikus a helyzet, ez lehet a magyar kukorica legsúlyosabb éve.
Átfogó és független tudományos vizsgálat indul a hazai jégkármérséklő rendszer, a JÉGER működésének és hatásainak értékelésére.
Az invazív fajok térnyerés egyre súlyosabb gondot okozhat évről évre hazai és globális szinten is.
