A projektindító esemény egy átfogó fejlesztési program részét képezi: a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program folytatásaként elindított KEHOP Plusz keretében valósul meg a Csaj-tó ökoturisztikai és természetvédelmi célú fejlesztése. Országosan a 10 nemzeti park mintegy 60 projektje révén összesen 42 milliárd forintot használ fel, amely közel 100 ezer hektáron javítja a természeti környezet állapotát. A beruházás kétharmada élőhely-rekonstrukció, amelynek szintén kétharmada vizes élőhelyek helyreállítását célozza - tette hozzá az államtitkár.

Rácz András kiemelte, hogy a fejlesztés célja a Natura 2000 jelölő fajok - mint a gulipán, gólyatöcs vagy küszvágó csér - költési és táplálkozási feltételeinek javítása. Ennek érdekében kerítéssel zárják ki a fészkelést zavaró emlős ragadozókat, valamint zátonybővítéssel és új zátonyok kialakításával biztosítanak megfelelő fészkelőhelyeket.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a projekt fontos része a vízszintszabályozás korszerűsítése: a tavakat összekötő csatornák kotrása, valamint a zsilipek felújítása és újak építése, amely lehetővé teszi a víz gyors és rugalmas szabályozását, mindez létfontosságú a fészkelő madárfajok sikeres költéséhez.

Rácz András hangsúlyozta, hogy a projekt során a tóegységek között húzódó légvezetékeket földkábelre cserélik, ezzel jelentősen csökkentve a madárpusztulás kockázatát, amelyet az áramütés és a vezetékkel való ütközés okozhat. Mint mondta,

ez a beruházás példa arra, miként tudjuk ötvözni a természetvédelmi szempontokat a technológiai korszerűsítéssel és az élőhelyek komplex fejlesztésével.