Az ELTE kutatóinak figyelmét is felkeltette ez az esemény, és foglalkozni kezdtek a témával, melyről az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oldalán is megjelent egy tanulmány. Eredményeiket a Land című folyóiratban is részletesen publikálták. Arra az eredményre jutottak, hogy az erős szárazság miatt a talaj közelében hiányzott a zivatarok kialakulásának egyik alapfeltétele, a felszín közeli párás légréteg. Emiatt az érintett területeken elmaradtak a záporok, zivatarok, melyek a nyári csapadék jelentős részét hozzák. Emiatt tovább fokozódott az aszály, és újabb zivatarok sem tudtak kialakulni - írja az Időkép. 

Megvannak 2023 nyertesei: ők nagyot kaszálhattak a magyar földeken

Sok magyar gazda örülhetett, sok pedig nem 2023-ban, de több helyen is javulást lehetett látni 2022-höz képest.

Miért történhetett ez?

A kutatás feltárta, hogy a vízszabályozásokat követően az intenzív mezőgazdasági művelés hatására a talaj víztároló képessége jelentősen lecsökkent, ez pedig fokozta a szárazságot. A nagyüzemi művelés hatására a talajban lényegében létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg. Ez megakadályozza azt, hogy az őszi-téli, valamint a kora tavaszi, illetve a nyár eleji csapadék eljusson a talaj mélyebb rétegeibe, és ott tárolódjon el. Így a talaj felső rétegében (20-30 cm) marad a lehullott esővíz, ami a meleg időszakban gyorsan elpárolog, a talaj pedig hamar kiszárad. Ezáltal a megmaradt nagyon kevés nedvesség már nem lesz elegendő ahhoz, hogy az alsó légrétegekbe megfelelő mennyiségű nedvesség párologjon, ami a zivatarok kialakulásához fontos tényező. Ebből kifolyólag a magasabb légrétegekben lévő nedvesség sem jut el a talajig.

Mi lehet a megoldás?

Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, valamint Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársai tettek javaslatot a probléma megoldására, mely szerint az Alföld egy részén vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, valamint a réteket, legelőket. Emellett ezekre a területekre el kellene juttatni a téli időszakban hulló csapadékot, valamint a hóolvadás miatt keletkező többletvizet. Ugyanakkor fontos feladat lenne a talajszerkezet helyreállítása, illetve szükség lenne olyan növényzet visszatelepítésére, amely a nyári időszakban kellő mennyiségű nedvességet tud a légkörbe párologtatni. Ezeket a területek a mezőgazdaság számára legkevésbé értékes földekből lehetne kialakítani, ahol a talaj amúgy sem megfelelő minőségű a szántóföldi műveléshez. Ha ezek teljesülnének, akkor az Alföld mezőgazdasági területein újra kialakulhatnának záporok, zivatarok az aszályos időszakokban is.