A tó sekélyebb részein mára szürreális látvány fogadja a látogatókat, hiszen ahol néhány éve még fürdőztek, ott most száraz meder és kisebb pocsolyák maradtak. A visszahúzódott víz helyét sétálók, futók és sárkányeregetők vették birtokba. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adatai szerint október 5-én az agárdi mércén csupán 4 centiméteres vízállást mértek, miközben egy évvel ezelőtt ugyanezen a ponton még 69 centimétert mutattak a műszerek. Bár ez az érték egy mesterséges nullponthoz viszonyított adat, és nem a tó tényleges mélységét jelöli, a vízfelület kiterjedése így is jelentősen, közel egy négyzetkilométerrel csökkent a tavalyi évhez képest - írta meg a Pénzcentrum.

Fokozódik a helyzet: egyre több magyar településen korlátozzák a vizet

Magyarországon 465 településen rendeltek el elsőfokú, 151 településen másodfokú, 13 településen pedig harmadfokú vízkorlátozást.

A rendkívül alacsony vízszint elsősorban a csapadékhiánynak és az átlagosnál melegebb időjárásnak tudható be. A vízgyűjtő területen évek óta halmozódik a vízhiány, a 2021 óta gyülemlő lemaradás 2026 tavaszára területi átlagban már elérte a 300 millimétert. A tó feltöltődése szempontjából kritikus, 2025 novembere és 2026 áprilisa közötti időszakban a csapadékmennyiség 37 százalékkal maradt el a sokéves átlagtól. A helyzetet tovább rontotta a hőség, amely jelentősen felgyorsította a párolgást a tó felszínéről és a vízgyűjtő területről egyaránt.

A drasztikus vízveszteség miatt a Velencei-tó fokozottan sérülékeny állapotba került. A csökkenő vízszinttel párhuzamosan kiemelkedően magas lett a víz sótartalma, a keleti medencében pedig tömeges algásodást tapasztaltak a szakemberek. A romló vízminőség miatt az OVF 2026 júniusa óta egy automata mérőbójával negyedóránként figyeli a tó állapotát, folyamatosan ellenőrizve többek között a vízhőmérsékletet, az oxigénszintet, a sótartalmat és az algásodásra utaló jeleket.