
Lépéskényszerben a gazdák - a spórolás nem megoldás?
Hiába vannak nehezebb helyzetben a gazdák, a szántóföldi növénytermesztésből nem lehet kispórolni az inputanyagokat.
A verőköltő bodobács egy közismert és elterjedt európai poloskafaj, ami a nevével ellentétben nem a bodobácsok rokona, hanem a verőköltő poloskák családjának tagja.
A verőköltő bodobács jellemzői A verőköltő bodobács Közép- és Dél-Európában a legelterjedtebb, de fellelhető Kelet-Európában is egészen az Urál hegységig. A rovar háta piros alapszínű, melyet jellegzetes fekete mintázat díszít, így például a félfedőkön egy-egy fekete kör alakú folt díszlik. A félfedők alatt látszó potroh fekete, de pereme vörös, hasonlóan az előháthoz. A verőköltő bodobács feje és alsó oldala fekete, a szárnyainak fejlettsége egyedtől függ.
A kifejlett egyedek testhossza kb. 1 centi, jellegzetessége pedig az, hogy a poloskáknál szokásos, az összetett szemet kiegészítő 3 pontszem hiányzik. Másik nagy különbség, hogy ez a poloskafaj nem áraszt kellemetlen szagokat, illetve nem is csíp. A verőköltő bodobács nem tud repülni sem. Tápláléka elsősorban a hársfa és a mályvafélék termése, de ha szükséges, akkor az akácot, cukorrépát, padlizsánt, földiepret és rebarbarát is megeszi, sőt korhadó növényi részeket és rovarok, csigák, hernyók tetemeit is akár.
A verőköltő bodobács népnevei között helytelen módon a suszterbogár és fülbemászó is szerepel. Továbbá nevezik még katonabogárnak, napsütő bogárnak, tűzoltóbogárnak, szabóbogárnak, botbonának, halálfőnek, istenbogárkájának, kőkiverőnek, misemondó bogárnak, vörösbogárnak, pincebogárnak, bodának, tűzi poloskának, katóféregnek, napféregnek, büdöspannának, papbogárnak, bödöcskének, boda bácsinak és papucsbogárnak is.
A verőköltő bodobács a telet védett zugokban, egyfajta dermedt állapotban tölti, az első tavaszi meleg csalogatja elő őket. Mivel a testhőmérsékletüket nem tudják szabályozni, ezért ezekben a hetekben, hónapokban gyakran látható akár több tucat bodobács is a napsütötte talajfoltokon, köveken, fatörzseken. Szó szerint napoznak, hogy aktívabbá váljanak, és megkezdhessék a szaporodást. A verőköltő bodobács jelenléte arra is utal, hogy a közelben van mályvaféle, ezek a rovarok ugyanis nem szeretnek eltávolodni tápnövényeiktől. Sőt, úgy tűnhet, jobban ismerik a növényeket, mint a botanikusok. Közismert ugyanis, hogy hársféléken is táplálkoznak, azt viszont csak mostanában tisztázták a kutatók, hogy a hársfélék nem alkotnak önálló családot, hanem a mályvafélék közé tartoznak.
A verőköltő bodobács kártétele
A hiedelmekkel ellentétben a verőköltő bodobácsok gazdasági kárt nem okoznak. Mint minden poloska, ezek is szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek, amivel növényi nedveket szívogatnak, legfontosabb táplálékukat azonban a mályvafélék adják. Ám a verőköltő bodobács egyáltalán nem válogatós, amit jól mutat az, hogy nem habozik akkor sem, ha ürülékből vagy állati tetemből kell kiszívogatnia az értékes tápanyagokat. Poloskához méltó módon bűzmiriggyel is rendelkezik, de nem mérgező. A feltűnő színek pedig arra figyelmeztetik a ragadozókat, hogy nagyon rossz ízük van, nem érdemes őket elfogyasztani
Hiába vannak nehezebb helyzetben a gazdák, a szántóföldi növénytermesztésből nem lehet kispórolni az inputanyagokat.
A biogáz fenntartható, sokoldalú energiaforrás, amely csökkenti a környezeti terhelést és kiválthatja a fosszilis tüzelőanyagokat.
Szakértők szerint a következő évek kulcsa az alkalmazkodás, a modernizáció és az állategészségügy szerepének erősítése lehet.
Az EU átlaga 39 százalék, amihez képest Magyarország jelentősen elmarad a maga 22 százalékos értékével.
Nébih: hatósági intézkedéseket vezettek be Magyarországon is a szlovákiai ragadós száj- és körömfájás betegség miatt.
A Manitou a felhasználói igények alapján folyamatosan fejleszti termékeit és bővíti kínálatát.
A Mecsek Baromfi Kft. friss csirkehúsai elnyerték a KMÉ-védjegyet, amely biztosítja a vásárlók számára a valóban kiemelkedő minőséget.
Ott, ahol 600helyett már csak 180 hektáron tervezik a kukoricavetést, öntözetlen táblákon a zöldborsó is már csak mínuszt terem, nem a klímaváltozásról vagy a mezőgazdaságunkból hiányzó hozzáadott értékről hallana a gazda, hanem kizárólag a megoldásokról.
Az őszi búza termesztése mindig is meghatározó szerepet töltött be a mezőgazdaságban. A siker kulcsa a megfelelő fajtaválasztás, az okszerű tápanyagellátás, valamint a precíz növényvédelem.