A szakértő szerint a földgázipar mintájára hozhatná be a lemaradást a hazai víziközmű-hálózat.
A hálózati veszteség a becslések szerint 19-21,5 milliárd forint közpénzkiesést okoz évente.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
Az Európai Unió új, vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiája mérföldkő a kontinens vízgazdálkodásának történetében.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság számításai szerint 2025 első kilenc hónapjában 210 millió köbméterrel több víz maradt Magyarországon
A klímaváltozás negatív hatásai a magyar erdőket sem kímélik, miközben az erdők a legfontosabb klímavédelmi infrastruktúrának számítanak.
Az elmúlt három évben 120 centimétert csökkent a vízszint, és a tó jelenleg a kiszáradás jeleit mutatja.
Miközben egyre nagyobb aggodalmat jelent a vízkészletek csökkenése és a szárazságok gyakorisága, a hirtelen, intenzív esőzések veszélye is nő.
Az elmúlt év őszétől új szemlélettel dolgoznak a vízügyi igazgatóságok hazánkban.
Minden évben százmilliárdos a kár, gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban.
Életmentő beavatkozásra volt szükség az aszály sújtotta Gemenci erdőkben a térség egyedülálló növény- és állatvilágának védelme érdekébe.
Magyar kutatás részletes adatelemzéssel tárta fel, hogyan változtatta meg a Tisza hordalékháztartását az emberi beavatkozás az elmúlt közel 180 évben.
Az idei nyárban különösen figyelemre méltó, hogy a Velencei tó vize 30 egymást követő napon maradt 24 °C felett, ami a megfigyelések történetében eddig csupán egyszer fordult elő.
A déli parton sok helyen alacsony a víz, sétálhatunk egy ideig, ha úszni szeretnénk.
Országosan ezer vízügyi szakember dolgozik az aszály elleni küzdelemben Magyarországon.
A madarak többségének naponta többször is innia és fürödnie kell, ami az egyre szárazabb nyarakon és hómentes teleken fokozott kihívást jelent.
Ökológiai vízpótlás kezdődött az Ős-Sárvíz szedresi szakaszán, a holtágba 80 ezer köbméter vizet juttatnak a Nádor-csatornából.
A Tisza-tó jelenlegi vízállása megfelelő Szolnok és térsége ivóvízellátásának biztosításához, sőt a vízszint további emelkedésére is számítanak.
A Duna-Tisza köze az aszály által legsúlyosabban érintett területek egyike hazánkban.
A Vizet a tájba program révén jelenleg 178 millió köbméter többletvíz áll rendelkezésre öntözésre.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
