Újra ereszthetnek a Balatonból, a tó vízszintje ugyanis az elmúlt három hétben 14 centiméterrel emelkedett.
A bő csapadék ellenére a vízügy a víz visszatartására és tartalékolására törekszik.
Vannak olyan helyek, ahol be kell jelenteni a fúrt kutakat annak ellenére, hogy elvben ingyenes a használatuk.
A fagy jelenti a legnagyobb veszélyt a vízvezetékekre és a vízórákra, figyeljünk oda rá!
Pusztulnak a halak a Duna-Tisza-csatornában, több 100 méteren keresztül elburjánzott a növényzet.
A VKI szerint a napi 10 m³ ivóvizet szolgáltató, vagy 50 fő ivóvízellátását biztosító vízkivétel környezetét védelemben kell részesíteni.
Íme, a halastavak, horgásztavak, látványtavak és jóléti tavak létesítésének szabályai.
Az előrejelzések szerint több magyarországi folyón is árhullám fog levonulni a következő napokban.
Meg kell várni, hogy kialakuljon a végleges döntés az ásott és fúrt kutak engedélyeztetését illetően.
A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint az engedély nélküli kutak ellehetetlenítik a vízkészletgazdálkodást.
Óriási baj várhat az emberiségre, rengeteg ivóvíz hiányozhat majd az évtized végére.
Idén a tavalyi állapotokhoz hasonlóra lehet számítani a Balatonnál és a Velencei-tónál.
Befejeződött a belvízelvezetés és vízvisszatartás közötti egyensúly megteremtését célzó fejlesztés az Alföldön.
Megkezdődött az öntözési idény, még, ha a talajok nedvességi állapota jelenleg nem is teszi indokolttá.
Az idén is az indokoltnál kevesebb nádat aratnak a Balatonon, sok a hátráltató tényező.
A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság több vízvisszatartási projektet is folytat a Felső-Tisza-vidékén.
Az OVF tájékoztatása szerint az érkezett árhullámból a lehető legtöbb vizet tartja vissza és tározza a vízügy.
Hetek óta folyamatosan emelkedik a Balaton átlagvízszintje, de tavaszig még van hova feltöltődni.
Általánosságban éves szinten az aszálykár 40 milliárd forintra tehető, az idei évben ez a szám azonban ennek több tízszerese is lehet.
Van elég víz a mezőgazdaság számára.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
