A Velencei-tó folyamatos vízhiánya évről évre visszatérő probléma, amelynek tartós megoldására Csizmadia György, a Venyim Gyümölcse Közösségi Kert tulajdonosa vázolt fel egy gyakorlatias alternatívát. Az elképzelés alapja az, hogy a vízkivételhez szükséges legdrágább és legbonyolultabb infrastruktúra már rendelkezésre áll. A Dunaferr szivattyútelepe ugyanis üzemképes, ráadásul a papírgyárakat ellátó rendszer hét nagyteljesítményű szivattyúját nemrég újították fel.
Kritikus állapotban a Velencei-tó: lassan eltűnhet sokak kedvence?
Ennek köszönhetően a dunai víz átemelése a Mezőföld magasabb pontjaira műszakilag már megoldott, így elkerülhető a milliárdos költségekkel járó új vízépítési műtárgyak kivitelezése. A kiemelt víz ezt követően a természetes domborzati viszonyokat kihasználva, gravitációs úton juthatna el a tóba, amihez csupán a meglévő patakmedrek és csatornák kiszélesítésére lenne szükség. A rendszer az év során kettős funkciót töltene be, ugyanis nyáron a Mezőföld öntözését és a talajvíz pótlását biztosítaná, míg télen, amikor a párolgás minimális, a teljes átemelt vízmennyiség a Velencei-tóba áramolna.
Ezzel a ritmussal a tó vízszintje már a tavaszi turisztikai szezon kezdete előtt elérhetné az optimális szintet. A beruházás becsült költsége 8 és 11 milliárd forint közé tehető, ami egy ekkora léptékű regionális vízpótlási és tájrehabilitációs projekt esetében reális összeg.
Kongatják a vészharangot: ezen a régi hibán úszhat el Magyarország összes vize
A kivitelezés időtartamát leginkább a szigorú környezetvédelmi hatástanulmányok elkészítése és az engedélyeztetési eljárások határoznák meg a dunai vízkivétel, valamint a Velencei-tó természetvédelmi státusza miatt. Pozitív elbírálás esetén a rendszer három és fél, négy év alatt üzembe helyezhető lenne. Az elképzelés sorsa most azon múlik, hogy lesz-e elegendő szakmai és politikai akarat egy olyan beruházás támogatására, amely egyszerre mentheti meg a Velencei-tavat a kiszáradástól, a Mezőföldet pedig az elsivatagosodástól.
