Az elmúlt hetek hírei ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy Magyarország vízgazdálkodása új korszakba lépett. A szélsőséges időjárási jelenségek egyszerre okoznak villámárvizeket és hosszan tartó aszályokat, ezért a vízügyi szakemberek szerint a jövőben a vízvisszatartásnak legalább akkora szerepe lesz, mint korábban az árvízvédelemnek. Erről beszélgetett az Épített történetek vodcast legújabb epizódjában Bombera Krisztina vendégeivel, Udud Péter hidrogeológussal, az Aquaprofit vezérigazgatójával, valamint Pappert Attilával, a KÉSZ Csoport projektigazgatójával és vízépítési üzletágvezetőjével.

A vízépítés ma már nemcsak védekezés, hanem alkalmazkodás

A modern vízépítés szerepe jelentősen átalakult. A hagyományos árvízvédelmi feladatok mellett ma már egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a mérnöki megoldások, amelyek segítik a víz visszatartását, a táj természetes vízháztartásának helyreállítását, valamint a szélsőséges időjárási helyzetekhez való alkalmazkodást. Pappert Attila elmondta, hogy

korábban elsősorban arra építettünk rendszereket, hogy elvezessük a vizet. Ma már sokkal inkább arra kell megoldásokat találnunk, hogyan tudjuk összegyűjteni, visszatartani és újrahasznosítani. A vízépítés így egyre inkább arról szól, hogy hogyan lehet a mérnöki tudást a természet működésével összhangban alkalmazni.

A szakember ezt saját példáján keresztül szemléltette, mint fogalmazott, számos olyan fejlesztés valósítható meg, amely jelentős hatást gyakorolhat egy-egy térség vízháztartására. Az Ős-Dráva Program jó példája annak, hogy a vízvisszatartás egyszerre szolgálhatja a mezőgazdaságot, a természetvédelmet és a helyi közösségek életminőségét, miközben azt eredményezte, hogy újra megjelent a víz olyan területeken, ahol korábban kiszáradtak a tavak és a kutak.

Magyarország évente mintegy három és fél Balatonnyi víztöbbletet veszít, ezért minden olyan beavatkozásnak felértékelődik a szerepe, amely képes lassítani vagy helyben tartani a csapadékot és a felszíni vizeket

- tette hozzá Udud Péter.

A Balaton fejlesztése is az alkalmazkodásról szól

A klímaváltozás hatásai a tavainkon is egyre látványosabbak. A KÉSZ Csoport közelmúltbeli egyik kiemelt projektje a fonyódi kikötő korszerűsítése volt, ahol a fejlesztések során nemcsak a kikötő infrastruktúrája újult meg, hanem a hullámtörő védművek is alkalmazkodtak a megváltozott időjárási körülményekhez. A projekt jól példázza, hogy a vízépítés ma már nemcsak új létesítmények építését jelenti, hanem a meglévő infrastruktúra klímaváltozáshoz való alkalmazkodását is.

Speciális tudás és eszközpark a legösszetettebb vízépítési feladatokhoz

A vízépítési projektek során gyakran akár 8-10 méteres vízmélységben, erős sodrásban és korlátozott látási viszonyok között kell dolgozni úgy, hogy közben a hajóforgalom folyamatos fenntartása is biztosított maradjon. A nagy teherbírású úszóplatformok akár több tíz tonnás munkagépek fogadására is alkalmasak, miközben speciális búvárcsapatok és nagy tapasztalattal rendelkező gépkezelők végzik a munkát olyan környezetben, ahol a látótávolság sokszor gyakorlatilag nulla. A korszerű mederszkennelő és pozicionáló technológiák lehetővé teszik, hogy a kivitelezés ezek között a rendkívüli körülmények között is biztonságosan és nagy pontossággal történjen.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy Magyarország vízügyi kihívásaira nem létezik egyetlen nagy megoldás. Sokkal inkább egymásra épülő, helyi adottságokra szabott fejlesztésekre, hosszú távú szemléletváltásra és a mérnöki tudás következetes alkalmazására van szükség. Ahogy Pappert Attila fogalmazott, nem kell mindig grandiózus beruházásokban gondolkodni. Sok kisebb projekt is képes tartósan javítani egy térség vízháztartását, az ott élők életminőségét és a természeti környezet állapotát. A teljes beszélgetés az alábbi linken érhető el.