Június a növény virágzásának főszezonja, amikor az ország számos pontján lila szőnyeggé változnak a mezők.
Újabb fontos lépést tettek a Balaton őshonos élővilágának megőrzéséért, több ezer előnevelt menyhal került a tóba a napokban.
A tartós csapadékhiány miatt ismét szárazra került a híres homokpad Balatonfenyvesnél.
Megállt a tömeges halpusztulás, de a kirándulóknak még figyelniük kell a tó környezetére.
A reggeli csendes esővel és a délutáni záporokkal Sormás például 37 millimétert kapott a frontból.
Idén nyáron a hazai büfékben és cukrászdákban is drágul a fagylalt és a lángos is.
A tó közvetlen környezetében található vizes élőhelyek kiterjedése az elmúlt másfél évszázadban 60 százalékkal csökkent.
Ismeretlen halat fogtak ki a horgászok Balatonakalinál, de a Magyar Haltani Társaság azért be tudta azonosítani.
Oxigénhiány miatt halpusztulás kezdődött a tihanyi Belső-tóban, amely szinte kizárólag egy inváziós halfajt érint.
A hosszú hétvégén már közel 50 helyen strandolhatunk országszerte, és érdemes is, hiszen egyre melegebb lesz, pünkösdhétfőn 31-32 fok is lehet.
Magyar Péter frissen megalakult kormánya már az első ülésén kiemelt prioritásként kezelte a Magyarországot sújtó aszályt és a drámai vízügyi helyzetet.
Aranyat érő, helyenként kiadós eső érkezett
Egy strandbüfében az ebédet egy sörrel 5-7 ezer forint alatt nem lehet megúszni idén a Balatonnál.
A balatoni hajósok környezetszennyezésének csökkentését sürgeti a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója.
A Balaton vízháztartása az elmúlt években egyre érzékenyebben reagál az éghajlatváltozás hatásaira.
Megvan az év első hőségnapja, berobbant a nyári meleg, idén először mutattak a hőmérők 30 fokot.
Kritikus szintre, alig 70 centiméterre csökkent a Velencei-tó vízszintje, jelentős csapadék hiányában a tó őszre akár teljesen kiszáradhat.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet előrejelzést tett közzé arról, milyen árvaszúnyog rajzás várható idén.
Szeles, ugyanakkor napos idő várja a Balatont körbefutó sportolókat az idei évben.
A Hévízi-kifolyóban az elmúlt évtizedekben trópusi halak és vízinövények vertek gyökeret.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Jelentősen nőtt az új mezőgazdasági gépek beszerzése az idei első negyedévben 2025 azonos időszakához képest.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
