A magyar növényvédelem szakmailag továbbra is erős lábakon áll, ugyanakkor egyre több kihívással kell szembenéznie. Erről Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője beszélt az Agrárszektornak, hozzátéve, hogy a termelőknek egyszerre kell alkalmazkodniuk az egyre szélsőségesebb időjáráshoz, az új károsítókhoz, az erősödő károsító nyomáshoz, a termelési költségek növekedéséhez és ahhoz, hogy az Európai Unióban folyamatosan szűkül a rendelkezésre álló növényvédelmi eszköztár.

A szakember ez utóbbit különösen fontos kihívásnak tartotta. Mint fogalmazott, a fenntartható növényvédelemnek nem azt kellene jelentenie, hogy folyamatosan kiveszik az eszközöket a gazdálkodók kezéből, hanem épp ellenkezőleg! A döntéshozóknak lehetővé kellene tenniük, hogy minél sokrétűbb eszköztár álljon rendelkezésre.

Ennek egyik alapfeltétele, hogy a gazdálkodóknak legyen elegendő számú, különböző hatásmechanizmusú, biztonságosan alkalmazható készítményük. Ha egyre több hatóanyag kerül ki a rendszerből úgy, hogy azokat nem vagy csak nagyon lassan követik új megoldások, akkor bizonyos kultúrákban és károsítók esetében egyre nehezebb lesz hatékonyan védekezni. Ez többek között rezisztenciakockázatot is jelenthet

- figyelmeztetett Görög Róbert.

A Magyar Növényvédelmi Szövetség szerint a növényvédőszer-felhasználás nem önmagában cél, hanem eszköz. A korszerű növényvédelem az integrált növényvédelemre épül: előrejelzésre, megfelelő agrotechnikára, rezisztens fajtákra, biológiai és kémiai megoldásokra, precíziós technológiákra. A növényvédőszer-gyártók feladata az, hogy ehhez minél több korszerű, hatékony és biztonságosan használható eszközt biztosítsanak a termelőknek. Vagyis

a gazdálkodó és a növényvédőszer-gyártó érdeke alapvetően azonos: egészséges növényállományt, kiszámítható termést és biztonságos élelmiszer-előállítást szeretnénk, a lehető legkisebb környezeti terhelés mellett.

A kedvezőtlen gazdasági környezet hatására megfontoltabbak lettek a magyar gazdák

A gazdálkodók jelenleg sokkal megfontoltabban vásárolnak, mint néhány évvel korábban. Ennek elsősorban gazdasági okai vannak: a termelői jövedelmezőség az ágazatban komoly nyomás alatt van, ezért minden inputanyag esetében nagyon erős lett a költségérzékenység. Görög Róbert ezt ugyanakkor nem egyszerűen úgy értelmezte, hogy a gazdák „nem akarnak növényvédő szert venni”. Sokkal inkább arról van szó, hogy nagyon tudatosan mérlegelik, milyen kezelésre van valóban szükség, mikor érdemes azt elvégezni, illetve milyen technológia térülhet meg.

A növényvédelem sajátossága, hogy bizonyos kezeléseket nem lehet gazdasági okból korlátlanul elhagyni. Ha megjelenik egy jelentős kórokozó vagy kártevő, akkor a védekezés elmaradásából fakadó terméskiesés sokszorosan meghaladhatja magának a kezelésnek a költségét. A Magyar Növényvédelmi Szövetség ezért azt tartja fontosnak, hogy a szakmailag indokolt növényvédőszer-felhasználás legyen a cél. Ebben a termelőknek, a forgalmazóknak és a gyártóknak közös felelősségük van - fűzte hozzá Görög Róbert.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) vonatkozó jelentéseiből az derült ki, hogy amíg az idei első negyedévben - 2025 azonos időszakához képest - még csak 4%-kal vásároltak kevesebb növényvédő szert a magyar gazdák, a második negyedévben ez a csökkenés már 36,3%-os volt. A második negyedévben egyébként a rovarölők értékesített volumene 47%-kal, a gombaölőké 31%-kal, a gyomirtóké pedig 28%-kal csökkent a bázisidőszakhoz képest.

Tovább bővült a drónnal kijuttatható hatóanyagok listája

A szakember beszélt arról is, hogy a drónnal kijuttatható növényvédő szerek terén egyértelműen történt előrelépés. Néhány évvel ezelőtt még arról lehetett beszélni, hogy Magyarországon ugyan megteremtették a drónos növényvédelem szabályozási és képzési kereteit, de nagyon kevés ténylegesen használható, drónos kijuttatásra engedélyezett készítmény állt rendelkezésre, ez 2026-ra már érezhetően változott. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tavasszal már nyolc drónnal kijuttatható készítményről, illetve növényvédelmi célú termékről számolt be. A jelenlegi listán többek között rovarölő és gombaölő készítmények szerepelnek gabonában, kukoricában, napraforgóban, repcében és egyes gyümölcskultúrákban.

Ez fontos fejlődés, de messze nem jelenti azt, hogy készen vagyunk. A drón egy rendkívül ígéretes kijuttatástechnikai eszköz, különösen olyan helyzetekben, amikor a hagyományos földi gép nem tud rámenni a területre, vagy amikor gyors, célzott beavatkozásra van szükség. Ugyanakkor a drónos kijuttatás nem egyszerűen annyit jelent, hogy ugyanazt a növényvédő szert kisebb vízmennyiséggel kipermetezzük a levegőből. A cseppméret, az elsodródás, a fedettség, a dózis, a segédanyagok és a környezeti kockázatok miatt külön vizsgálatok és engedélyezés szükséges

- emlékeztetett Görög Róbert.

Valódi alternatíva lehet-e a drónos permetezés a szántóföldi gépekkel szemben?

A kérdésre Borhi András agrármérnök, növényorvos, növényvédelmi drónpilóta válaszolt.

A Szövetség álláspontja az, hogy ezt a technológiát biztonságosan, szakmai alapon kell tovább fejleszteni. A szakember jelezte, szeretnék, ha az engedélyezési folyamat gyorsulna, és több készítmény válna elérhetővé, természetesen úgy, hogy közben az emberi egészség és a környezet védelméből nem engednek.

Hazai és európai uniós szinten is komoly probléma az illegális vagy hamisított növényvédő szerek felhasználása

Magyarországon a hatósági ellenőrzések és a szakmai együttműködés komoly visszatartó erőt jelentenek, de az illegális növényvédőszerek kereskedelme hazai és európai szinten továbbra is valós probléma. Az illegális kereskedelem módszerei ráadásul változnak: már nem csak a klasszikus hamisítványokról kell beszélni, mert ide tartozhatnak az engedély nélküli termékek, az EU-ban már nem engedélyezett hatóanyagot tartalmazó szerek, a szabálytalan import, a hamis címke, illetve a párhuzamos kereskedelem szabályainak kijátszása is.

Az online értékesítés megjelenése tovább nehezíti az ellenőrzést, és ez ráadásul nem elsősorban a növényvédőszer-gyártók problémája. A legnagyobb kockázatot mégis maga a gazdálkodó vállalja, mivel egy ismeretlen eredetű terméknél nem lehet biztosan tudni, hogy valóban azt és olyan koncentrációban tartalmazza-e, ami és amennyi a csomagoláson szerepel. Ennek következménye lehet hatástalanság, fitotoxicitás, nem megengedett szermaradék vagy akár komoly élelmiszer-biztonsági és környezeti probléma.

Ezért mi következetesen azt képviseljük, hogy növényvédő szert kizárólag legális, ellenőrizhető forrásból szabad vásárolni. A Nébih ugyanerre hívja fel a figyelmet: megbízható, engedéllyel rendelkező magyarországi forgalmazótól történő beszerzést és a termék eredetének ellenőrzését javasolja. Ezen a területen a hatóságok, a kereskedők, a termelők és a gyártók érdeke teljes mértékben közös: az illegális termékeket ki kell szorítani a piacról

- emelte ki Görög Róbert.

Mi várható a következő időszakban?

A Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője szerint a következő időszak egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy sikerül-e úgy végrehajtani az európai növényvédelmi szabályozás további változásait, hogy közben az európai - és ezen belül a magyar - mezőgazdaság megőrzi versenyképességét. A szakértők három területen látnak különösen nagy feladatot:

• Egyrészt szükség van a növényvédelmi eszköztár megőrzésére. A tudományosan megalapozott kockázatértékelést támogatják, de azt is fontosnak tartják, hogy a szabályozás kiszámítható és valóban kockázatalapú legyen. Egy hatóanyag kivonása előtt azt is vizsgálni kell, hogy van-e megfelelő alternatíva, illetve milyen agronómiai és gazdasági következménye lesz annak, ha egy adott növényvédelmi lehetőség eltűnik.
• Másrészt fel kell gyorsítani az innováció eljutását a termelőkhöz. Ide tartoznak az új kémiai hatóanyagok mellett a biológiai növényvédő szerek, az alacsony kockázatú készítmények, a precíziós kijuttatás és természetesen a dróntechnológia is. A fejlesztések csak akkor jelentenek valódi előrelépést, ha a gazdálkodók számára a gyakorlatban is hozzáférhetővé válnak.
• Harmadrészt még szorosabb együttműködésre van szükség az agrártárca, a hatóságok, a kutatás, a gazdálkodók és az iparág között. A növényvédelem előtt álló problémákat egyik szereplő sem tudja önmagában megoldani.

A Magyar Növényvédelmi Szövetség célja ezért az, hogy a gyártói tapasztalatokat és nemzetközi tudást behozza ebbe a párbeszédbe, és olyan szabályozási környezet kialakításában legyen partner, amely egyszerre szolgálja a biztonságos növényvédelmet, a környezet védelmét és a magyar gazdálkodók versenyképességét - ismertette Görög Róbert.