A növényvédelem helyzete nagyon összetett Magyarországon. Egyfelől európai szinten jó helyzetben vagyunk, mivel nagyon magas szintű tudással rendelkeznek az ágazat szereplői és a termelők is, emellett pedig 3500-4000 növényorvos nyújt napi szintű segítséget, biztosít szaktanácsadást a termelők részére - közölte Görög Róbert. A szakember szerint másfelől viszont ott vannak az európai uniós folyamatok, amelyek negatívan érintik az ágazatot. Példaként hozta fel a növényvédő szerek hamisítását és az illegális kereskedelmet, amely a teljes európai értékesítés mintegy 15%-át teszi ki, és alapjaiban ássa alá az élelmezésbiztonságot az EU-ban. Az ágazat teljes erővel dolgozik ennek a megfékezésén - mondta a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője.

A másik nagy problémát a növényvédő szerek kivonása jelenti. Folyamatosan veszítünk el biztonságos hatóanyagokat a megváltozott uniós engedélyezési szemlélet miatt. Korábban az engedélyezésnél a kockázatalapú szemlélet érvényesült, és figyelembe vették a kockázatcsökkentő intézkedéseket és előírásokat. Ez ma már egyre kevésbé számít, ugyanis jelenleg egy veszélyalapú megközelítés van: ha valamit veszélyesnek minősítenek, akkor azt nem engedélyezik, illetve nem engedélyezik újra

- magyarázta Görög Róbert.

Mindemellett ott van még a szárazság kérdése is. Ez főleg az ország keleti részén jelent problémát, ahol a termelők évek óta már inkább befelé viszik a pénzt a gazdaságukba, és nem kifelé. A növényvédőszer gyártók pedig „együtt sírnak, együtt nevetnek” a gazdákkal. Ha van pénz az ágazatban, akkor mindenki jól jár. Ha viszont nincs, azt mindenki megérzi - tette hozzá a szakember.

Milyen eredményeket ért el idén a Magyar Növényvédelmi Szövetség?

Érdekképviseleti szervezetként nem vagyunk egyszerű helyzetben - emelte ki Görög Róbert, hozzátéve, hogy az minősíti a munkájukat, hogy mennyire tudnak kedvező feltételeket elérni a partnereik számára. Magyarország ilyen téren jó helyzetben van, ugyanis a szabályozási környezet kedvező a mezőgazdaság számára, a párbeszéd folyamatos a különböző szintű döntéshozókkal és minisztériumokkal. Az Európai Unióban ez nem jellemző mindenhol, vannak olyan tagállamok, ahol nincs élő, közvetlen kommunikáció az ágazat szereplői és a döntéshozók között. A szakember szerint ugyanakkor

vannak nehézségek, nagyon kitartónak kell lennünk, és ha valamit el akarunk érni, annak olykor 2-3-szor is neki kell futnunk, mert nagyon lassan születnek meg a döntések. Gyakran nem is lesz teljes megoldás az adott problémára vagy kihívásra, félmegoldásokkal kell beérnünk. Ez azonban még mindig az egyik legjobb rendszer az EU-n belül.

A következő időszakban várható nagyobb előrelépés a drónos kijuttatásban

A drónnal kijuttatható hatóanyagok engedélyezése terén érdemi előrelépés tapasztalható idén. Most már van jó pár olyan növényvédő szer, aminek van engedélye ilyen kijuttatásra, szóval elmondható, hogy a korábbinál jobb a helyzet. Volt ugyanis egy kísérleti útmutató, ami olyan előírásokat tartalmazott, ami sok tagvállalat kedvét elvette az ilyen eljárások folytatásától. Kétéves kitartó és az ágazat összes szereplőjét felvonultató munkával sikerült elérni, hogy ez az útmutató ésszerűsödjön kicsit. Sajnos ez az idei kísérleti szezon elejére sikerült csak, márpedig ebben az ágazatban év végén tervezzük a következő évet - mondta a szakember. Ha valami fontos információ nem áll rendelkezésre az év végéig, a következő esztendőben nem tudnak tervezni vele.

Ez az év visszafogott volt a kísérletek terén, de jövőre nagyobb fellendülés várható

- tette hozzá Görög Róbert.

Mi várható a következő időszakban?

A Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője elmondta, hogy az Európai Unió a kémiai növényvédő szerek helyett egyre inkább a biológiai alapú készítmények felé tolja a tagállamok mezőgazdaságát. Ezt a szövetség tagvállalatai is meghallották, az ágazat uniós szinten 2030-ig 4 milliárd eurót tervez elkölteni biológiai növényvédelmi készítmények kifejlesztésére. Azonban ez még borzasztóan bürokratikus folyamat, egy-egy ilyen termék engedélyeztetése 8-9 évig is eltart. Ezt mindenképpen felül kell vizsgálni a jövőben.

Az viszont már most látszik, hogy a cégek nyitottak erre a váltásra, és komoly befektetéseket eszközöltek ezen a téren. Már most látszik, hogy 2030-ig annak a 4 milliárd eurónak a többszörösét fogják elkölteni ilyen fejlesztésekre

- hangsúlyozta Görög Róbert.

A szakember szerint a kilátásokat illetően hasonlóan fontos a precíziós és digitális megoldások fejlesztésének iránya is. Mint fogalmazott, valóban kézzel fogható, egyszerű és alkalmazható megoldásokra van szüksége az ágazatnak. Erre várhatóan további 10 milliárd eurót fog elkölteni az ágazat - tette hozzá.