Az EU az utóbbi időszakban jelentősen lecsökkentette a növényvédelemben engedélyezett hatóanyagok számát, és szigorodtak a növényvédő szer-maradék határértékek (MRL) is. Ezzel párhuzamosan növekedett a fogyasztói igény az ökológiai termesztésű termékek iránt. Ezek a tényezők együttesen fokozzák a biológiai növényvédelmi megoldások iránti keresletet - olvasható a NAK oldalán. A biológiai növényvédelem egyelőre még egy szűk piaci szegmenst jelent Európában, ez azonban a RaboResearch előrejelzése szerint az elkövetkező öt évben várhatóan mintegy 7%-kal fog növekedni évente, meghaladva a növényvédelmi piac becsült évi 2% alatti növekedési ütemét.
A jelentős növekedés ellenére a biológiai készítmények várhatóan nem fogják felváltani a hagyományos hatóanyagokat, hanem az integrált szemléletű védekezésben fognak egyre nagyobb hangsúlyt kapni. Emellett várható a biológiai és szintetikus hatóanyagok kombinációjának megjelenése is, ami valószínűsíti, hogy egyre kevésbé a biológiai és nem biológiai megoldások közötti választás, sokkal inkább azok összehangolása fogja meghatározni a növényvédelmet.
A piaci növekedés továbbra is a magas hozzáadott értékű kultúrákhoz, vagyis a gyümölcs- és zöldségfélékhez kapcsolódik, melyek piaci részesedése jelenleg is a legnagyobb. A hajtatás a biológiai növényvédelem egyik legfejlettebb szegmense, a jövőbeli növekedést valószínűleg a termékportfóliók bővülése hajtja majd. A burgonyatermesztésben a fitoftóra, a szőlőtermesztésben pedig a lisztharmat, a peronoszpóra és a botrítisz által okozott erős nyomás további lehetőségeket teremt a biofungicidek számára. A neonikotinoidok visszavonása és a növekvő fonálféregnyomás fokozta többek között a cukorrépa és gyökérzöldség termelők érdeklődését az alternatív megoldások iránt. A gabonafélék és olajnövények hosszú távú lehetőséget jelentenek a biológiai növényvédelemnek, elsősorban a fungicidek és inszekticidek tekintetében. E kultúrák közül különösen ígéretesnek tűnik a repce a növekvő rovarrezisztencia és a felhasználható inszekticidek szűkölése révén. Azonban a biológiai megoldások széles körű alkalmazását Európában továbbra is korlátozza a hatékonyság, valamint a jelenlegi termesztési rendszerekbe történő integráció nehézsége.
Talán a bioherbicidek jelentik a biológiai növényvédelem legjelentősebb fejlesztési szegmensét, hiszen a herbicidek piaci részesedése jelenleg a legnagyobb. Ugyanakkor a biopeszticidek között a bioherbicidek részaránya a legkisebb. A jelenlegi megoldásokból hiányzik a hagyományos gyomirtó készítmények hatékonysága, tartamhatása és perzisztenciája. Emellett a herbicidrezisztencia terjedésével és a hagyományos hatóanyagok hosszú távú elérhetőségével kapcsolatos bizonytalanságok fokozatosan lehetőségeket teremtenek a bioherbicideknek is. Ezért inkább hosszú távú lehetőségként kell értékelni a bioherbicideket, nem pedig a piac rövid távú növekedési motorjaként.
Az ágazat további kihívása, hogy a termelői bizalmat továbbra is növelni kell, biztosítva a biológiai készítmények integrációját a meglévő termesztési rendszerekbe.
Hasonlóan látta a helyzetet az Agrárszektor által nemrég megkérdezett Görög Róbert is. A Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője szerint fel kell gyorsítani az innováció eljutását a termelőkhöz, ide értve az új kémiai hatóanyagok mellett a biológiai növényvédő szereket, az alacsony kockázatú készítményeket, a precíziós kijuttatást és természetesen a dróntechnológiát is. A fejlesztések csak akkor jelentenek valódi előrelépést, ha a gazdálkodók számára a gyakorlatban is hozzáférhetővé válnak - tette hozzá Görög Róbert.
