
Sötét korszak a magyar géppiacon? Újabb gyenge év jön
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A Holstein-fríz a leggyakoribb marhafajta a tejiparban. Magyarországon 1972 óta van jelen, magas tenyésztési értékkel rendelkezik. Általában fekete és fehér színű.
A Holstein-fríz a hollandiai Frízföld területéről származó tejelő típusú lapálymarha szelekciójával és párosításokkal, német gazdák tenyésztésével kialakult szarvasmarhafajta. 1621-ben szállították az első példányokat Észak-Amerikába, ahol a farmerek hamar rájöttek, hogy a fríz és holland tehenek kiváló tejtermelő képességgel rendelkeznek. Az amerikai gazdák egyoldalúan a tejtermelést részesítették előnyben, ezért ezen tulajdonságukat figyelembe véve tenyésztették tovább. Ezzel szemben az európai igényeknek megfelelően a kettős hasznosítás volt a fő szempont (hús és tejtermelés). A Holstein fajta nagyságrendileg másfél évszázada indult el világfelfedező útjára, fokozatosan terjedve országokon és kontinenseken át. A fajtára jellemző reprodukciós jellegzetességek modern technikával történő alkalmazásával tökéletesre fejlesztették a fajtát, amely így világszerte vált számos marhatenyésztő számára a legvonzóbb marhafajtává.
Előfordulás
A Holstein-fríz fajta legnagyobb számban Európában és Észak-Amerikában található, legtöbb példánya fekete és fehér színű. Vannak vörös és fehér színű példányok is, ami recesszíven öröklődő tulajdonság.
A magyar Holstein-fríz
A fajta Magyarországon 1972 óta van jelen a fajta a szarvasmarha-ágazatban. A magyar Holstein-fríz kiváló genetikai állományával és magas tenyésztési értékkel rendelkezik. A magyar Holstein-fríz mivel jellemzően nagyobb méretű gazdaságokból érkezik, nagyon jól alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz is.
Tulajdonságai
Rendkívül elegáns, vékony, finom csontozatú, önfeláldozó módon saját tartalékait is a tejtermelés szolgálatába állítva, az avatatlan szem számára „csont és bőr” benyomást keltve a leghatékonyabb módon alakítja át a takarmány-összetevőket – a szénhidrátot és a fehérjét – tejjé. A biológiailag értékes fehérje-előállítási hatékonysága a tojóhibridekével vetekszik. Optimális takarmányozással és tartással a Holstein képes a legnagyobb és leggazdaságosabb tejtermelésre. Jól alkalmazkodik bármilyen éghajlati körülményhez. Nagy állományban is könnyen kezelhető, és a tejtermelés szempontjából a legjobb tulajdonságokkal rendelkezik. A tőgy formája maximálisan megfelel a csúcstechnológiai fejőberendezésekkel történő fejésnek. A állat teljes felépítése egy célt szolgál: a lehető legmagasabb tejhozam elérése. Érzékeny fajta, amelynek magas igényei vannak a takarmányozás és a tartási technológiát illetően. A fejési folyamat higiéniai előírásaira kiemelt fontosságúak. A bikák és tehenek húskitermelése a húshasznú fajtákhoz képest alacsonyabb.
Paraméterek számokban
A holstein-fríz rendelkezik a legmagasabb színtű termelékenységgel és költséghatékonysággal. A felnőttkorú tehén marmagassága 140 cm, súlya 650-750 kg. Az üszők termékenyítése többnyire általában akkor történik, amikor elérik a 350 kg súlyt. Az újszülött borjú súlya 40-45 kg. A fiatal állatok átlagos napi testtömeg gyarapodása akár 1200-1300 gramm is lehet. Egy tehén tejhozama az első laktáció során akár 40 kg is lehet naponta. Az optimálisan táplált és tartott tehenek átlagos tejhozama 10.000 kg tej, minden laktáció során, melynek beltartalma. Számos országban vannak gazdaságok, ahol a tehénállomány átlag tejhozama eléri a 11000-12000 kg tejet.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A gazdasági helyzet, a fogyasztói tudatosság növekedése és az egészséges életmód iránti igény együttesen formálják át a húsfogyasztási szokásokat Magyarországon.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.