A Treehugger korábbi  cikkében olvashattunk arról, hogy az Egyesült Államokban értékesített nem bio gyümölcsök és zöldségek 75%-a jelentős nyomokban potenciálisan mérgező mezőgazdasági vegyszereket tartalmaz. Mint írják, így tehát a fogyasztókra hárul az a feladat, hogy kiszűrjék a szennyezettnek ítélt terményeket. A lap kitért arra is, hogy rendelkezésre áll a Környezetvédelmi Munkacsoport (EWG) éves kiadványa, amely segít eligazodni ebben - írja a HelloVidék.

Ez a "Shopper's Guide" névre hallgató kiadvány összefoglalja a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) és az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) legfrissebb gyümölcs- és zöldségvizsgálati adatait. A 2023-as kiadás 46 gyümölcs és zöldség 46 569 mintájából származó adatokat tartalmaz, amelyek 251 különböző növényvédő szerre vonatkoznak. Az elemzési eredményeket a nem bio (hagyományosan termesztett) termékek két listájává alakítják: a "Dirty Dozen", amely kiemeli a legmagasabb növényvédőszer-terhelésű termékeket, és a "Clean Fifteen", amely a legalacsonyabb növényvédőszer-maradványokkal rendelkező gyümölcsöket és zöldségeket sorolja fel.

Annak ellenére, hogy rengeteg tudomány köti össze a peszticideknek való kitettséget a súlyos egészségügyi problémákkal, a potenciálisan mérgező vegyi anyagok koktélja továbbra is beszennyezi a fogyasztók által elfogyasztott nem bio gyümölcsöket és zöldségeket

- mondta Alexis Temkin , Ph.D., az EWG toxikológusa a vizsgálati eredmények kapcsán. Majd hozzáteszi:

Az eredmények alátámasztják, hogy szigorúbb szabályozásra és felügyeletre van szükség a növényvédő szerek élelmiszernövényeken való felhasználására vonatkozóan.

Mi található az említett listán?

Mely az a 12 termény, amely a legtöbb növényvédőszer-maradványt tartalmazta? Az EWG azt javasolja, hogy lehetőség szerint vásároljuk meg ezeknek a termékeknek az organikus, bio változatát. Tavaly két újabb termény is felkerült az említett listára: az áfonya és a zöldbab, a 11. és a 12. helyen. Mindkét termény mintájának a 90 százaléka tartalmazott növényvédőszer-maradványokat; egyes minták akár 17 különböző növényvédőszer nyomait is feltárták.

• Eper
• Spenót
• Kelkáposzta
• Őszibarack
• Körte
• Nektarin
• Almák
• Szőlő
• Kaliforniai paprika és csípőspaprikák
• Cseresznye
• Áfonya
• Zöldbab

Mi került fel pozitív listára?

Bár jó tudni, hogy mely termékek tartalmazzák a legnagyobb növényvédőszer-terhelést, a "Clean Fifteen" lista még több ember számára lehet hasznos. Nem mindenkinek van hozzáférése vagy forrása arra, hogy bioélelmiszert vásároljon - tehát ha tudjuk, hogy mely termékeket érdemes hagyományos formában megvásárolni, az nagyban csökkentheti a peszticid-expozíciót anélkül, hogy biotermékekre kellene hagyatkoznunk. A következő gyümölcsökben és zöldségekben nagyon kevés vagy egyáltalán nem volt peszticid a tesztek szerint:

• Avokádó
• Csemegekukorica
• Ananász
• Hagyma
• Papaya
• Édes borsó (fagyasztott)
• Spárga
• Sárgadinnye
• Kiwi
• Fejes káposzta
• Gomba
• Mangó
• Édesburgonya
• Görögdinnye
• Sárgarépa

Mi a helyzet Magyarországon?

Hogy miért vásároljunk inkább bioélelmiszereket, annak számos oka van: minél kevesebb növényvédő szert használnak, annál jobb a mezőgazdasági dolgozóknak, a beporzóknak, a talajnak és még sok másnak. Gondoljunk csak az elmúlt évtized csökkenő mézelő méhekkel kapcsolatos problémáira, ezek nagy része a peszticidhasználatra vezethető vissza.

Most lehull a lepel: brutális, mennyi műtrágyát vettek idén a magyar gazdák

Több műtrágyát, ám kevesebb növényvédő szert vásároltak az év elején a magyar gazdák.

A fent említett hasonló jelentések és listák meglehetősen nyugtalanítóak lehetnek, félni viszont nem kell! Az egészséges életmód a rengeteg gyümölcs és zöldség fogyasztásán múlik, az ezekben gazdag étrend számos egészségügyi előnnyel jár. Továbbá fontos, hogy ne kerüljük el ezek fogyasztását. Hogy miért? A téma körbejárásához a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal segítségét kérte a HelloVidék.

Milyen szabályok vonatkoznak itthon a növényvédő szerek használatára?

Magyarországon csak olyan növényvédő szert használhatnak fel, amely rendelkezik a Nébih, valamint hivatalunk jogelődje által kiadott növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel (engedélyokirat). A növényvédő szereket a forgalmazás és a felhasználás szempontjából a Nébih I., II. és III. forgalmi kategóriába sorolja. A III. kategóriába kerülnek azok a kevésbé veszélyes készítmények, amelyeket bárki szabadon megvásárolhat és felhasználhat. Az I-es és II-es kategóriába sorolt készítmények felhasználásához azonban I-es vagy II-es forgalmazási-, vásárlási és felhasználási engedély (fehér könyv/zöld könyv) szükséges. Fehér vagy zöld könyvet kizárólag az kaphat, aki megfelelő növényvédelmi képesítéssel rendelkezik.

Fontos kiemelni, hogy a növényvédő szert annak engedélyokiratában és a címkéjén található előírások - pl.: az ember és környezet veszélyeztetését megelőző szabályok, a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasítások - maradéktalan betartásával alkalmazhatják, és ez természetesen a szabad forgalmú készítményekere is igaz.

A növényvédő szerek forgalmazásával, szállításával, tárolásával és felhasználásával kapcsolatos követelményeket a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet tartalmazza. A vonatkozó szigorú jogszabályok, a növényvédő szerek engedélyezésének menete, a részletes felhasználási utasítások és a képesítési követelmények mind-mind hozzájárulnak a jogszerű, biztonságos növényvédelemhez. Ha a növényvédő szerek kijuttatása a megfelelő időben és megfelelő módon, az engedélyokiratok, valamint a vonatkozó jogszabályok pontos betartása mellett történik, abban az esetben nem fordulhat elő, hogy a megengedett határérték felett növényvédő szer marad a fogyasztásra kész növényekben.

Milyen módszerek vannak arra, hogy ne kerüljenek növényvédő szerrel vagy más anyagokkal szennyezett zöldségek, gyümölcsök a boltokba?

A hatóság rendszeresen végez növényvédelmi technológiai ellenőrzéseket a termelőknél, annak érdekében, hogy a termelés során ne fordulhassanak elő visszaélések és szabálytalanságok. A növényvédő szerek felhasználásának ellenőrzését minden évben, a Nébih által kiadott ellenőrzési terv szerint végzi valamennyi vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-felügyeleti szerve. Továbbá kiemelt ügyekben a Nébih is bekapcsolódik. A termelés helyszínén lefolytatott ellenőrzéseken a felügyelők vizsgálják a kijuttatást végző személyek engedélyét, a növényvédelmi gépek rendszeres műszaki felülvizsgálatát igazoló dokumentumokat és a növényvédő szerek engedélyokiratnak megfelelő felhasználását.

Átalakulhat a növénytermesztés az EU-ban: ezek a legfontosabb tudnivalók

Jelenleg is zajlik a termőtalajok védelméről szóló talajegészség irányelv tárgyalása az Európai Unióban.

Milyen szennyezések fordulnak elő legtöbbször és milyen termékekben?

A Nébih laboratóriumi vizsgálatai alapján elmondható, hogy a vizsgált hatósági minták 45-50%-a nem tartalmaz szermaradékot kimutatható mennyiségben. Határérték feletti mennyiségben mért szermaradék tartalom miatt csak a minták 0,1-0,2%-a minősül kifogásoltnak. A nagyobb esetszámban határérték feletti, valamint kimutatható, de nem kifogásolható mennyiségben szermaradékot tartalmazó termények között említhetjük az alma, a csemegeszőlő, a körte, a szamóca gyümölcs- és fejes saláta, a paradicsom, a paprika, valamint az uborka kultúrákat.

Mi az, amit minden vásárlónak ellenőrizni kell, ha friss terményt vásárol? Milyen jelek mutatnak arra, hogy szennyezett terménnyel van dolgunk?

Alapszabály, hogy a gyümölcsöt fogyasztás előtt meg kell mosni, amivel nem csak a természetes szennyeződéseket és a szállítás során rákerült mikroorganizmusokat, de a permetezőszer egy részét is eltávolítjuk. Az alaposan megmosott gyümölcsben még héjastól sem maradhat egészségre ártalmas mennyiségű vegyszer. Tudomásunk szerint az elmúlt évtizedekben Magyarországon nem történt olyan eset, hogy a fogyasztó zöldségben vagy gyümölcsben lévő szermaradéktól súlyos egészségkárosodást szenvedett volna.

Az EU-s határértékeket is úgy állapította meg a jogalkotó, hogy a káros hatás bekövetkezéséhez még a határérték túllépése esetén is irreálisan nagy mennyiségű gyümölcsöt kellene elfogyasztania egy embernek, egy nap alatt. A határértékeket úgy határozzák meg, hogy a jó mezőgazdasági gyakorlat betartása mellett a növényvédelemi technológiából adódó szermaradék-szint ezt az értéket ne lépje túl, viszont elég alacsony legyen ahhoz, hogy ne okozzon egészségkárosodást sem hosszú- (élethossz alatti), sem rövidtávon.