Új őrület hódít a magyar kertekben is: egyre többen ültetnek így növényeket

Új őrület hódít a magyar kertekben is: egyre többen ültetnek így növényeket

Nagy Z. Róbert
A kiskertek gondozásában is követhetünk valamilyen irányelvet, melyekből van bőven választék: konvencionális, integrált, bio, biodinamikus, permakultúra, Stouth-módszer, és ami biztos: egyik sem válik a kert hátrányára!

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

Konvencionális termelés: hagyományos, de nem annyira

A konvencionális termesztés célja a nagy termésmennyiség elérése, ezért ez a műtrágya és növényvédő szer használatot tekintve egy nagyon megengedő irányzat. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy e szereknél a munka és élelmezésbiztonsági várakozási időket ne kellene betartani a növényvédelmi kezeléseket követően. Bár a fogyasztók rendszerint idegenkednek a sokszor permetezett terményektől sok olyan zöldség és gyümölcsfajta van, melyek nagy terméshozamúakká váltak a nemesítés során, ám ezzel együtt érzékenyekké is. Ma már üzemi szinten 8-12 permetezés nélkül nem lehet versenyképes mennyiségű káposztát termelni, de alma termesztésnél is jóval 10 fölött van az évenkénti permetezések száma. A konvencionális gazdálkodó, főként kémiai módszerekkel védi meg a termést, és növeli annak mennyiségét minél nagyobbra. Ez az irányzat kiskertekben egyre kevésbé alkalmazott, egyrészt a szerek egyre emelkedő ára miatt, másrészt a családellátó kertekben is terjednek újra a tájfajták, melyek kevesebbet teremnek ugyan, de kevésbé érzékenyek is, így kevesebb növényvédő szer szükséges a termesztésük során.

Integrált termesztés: ésszerű vegyszerhasználat

Az integrált termelés alapja az ésszerű vegyszerhasználat, melynek alkalmazása során a környezetvédelmi szempontokat és a szer rotációt figyelembe vesszük. Így ez az irányzat sokkal kevesebb vegyszert használ mint a konvencionális módszer. Többféle lehetőség van a szer mennyiség csökkentésére. A rovarok szex-feromonja ragacslapos csapdákkal kihelyezhető a területre, és a rovarfogásból mérhető le, hogy mikor lehet optimális időben permetezni ahhoz, hogy a kártevőt egy vegyszerezéssel a legnagyobb mértékben lehessen gyéríteni. A megfelelően időzített növényvédelmi kezeléssel védjük a környezetet, spórolunk a vegyszerköltségen, és mégis hatékony lesz a beavatkozás. Az integrált kertészkedés gyakorlata a szer rotációra is nagy hangsúlyt fektet, azaz a vegyszerek sorrendjének változtatásával megoldható, hogy a kártevők, kórokozók ne váljanak ellenállóvá azzal szemben. Az integrált termesztésben használt vegyszerek a szelektivitásra is nagy hangsúlyt fektetnek, mert lényeges hogy egy rovarölő szer csak a káros rovart pusztítsa el, a hasznos rovarok életét kímélje meg.

Biokertészkedés: ez hangzik a legjobban…

Az egyik legnépszerűbb a bio, vagy organikus termesztés, ami nem használ semmilyen szintetikus vegyszert vagy műtrágyát, csak természetes anyagokat. Környezetvédelmi és élelmiszer-egészségügyi szempontból ez a legszimpatikusabb módszer, ám néhány hátulütője azért van, például a termés nem lesz olyan szép, és kevesebb is lesz, hiszen ezzel a módszerrel a kórokozók és kártevők száma csökkenthető, szabályozható, de nem szüntethető meg teljesen a tevékenységük, így a termés egy részét „ők eszik meg”. A bio-termesztésen belül sokféle irányzat van. A szerves biológiai termesztés során szervetlen, mesterséges eredetű anyagok nem használhatók a termesztésben, csak szerves, természetes eredetűek.

Népszerű ága a bio-termesztésnek a permakultúra. Ez az őshonos növények és a klimatikus viszonyok összhangján alapul. Lényege, hogy ha őshonos növények vannak csak kertünkben, azok az itteni környezeti viszonyokhoz alkalmazkodtak, míg a tájidegeneknek - a számukra kedvezőtlen klíma miatt - számos betegségük lesz, mivel immun tevékenységüket legyengíti, hogy a környezet nem ideális számukra. A biodinamikus termesztésnél pedig a csillagok járásához igazítják a munkák elvégzését. Van, aki ezt tudománytalannak tartja, ám érdemes párhuzamot vonni például a Hold tömegvonzásával, ami az óceánokban apályt és dagályt eredményez, tehát a környező bolygók valóban hatással vannak a földi szervezetekre - ez a biodinamikus termesztés alapja is.

A biodinamikus módszer egyre kedveltebb - ismét

A művelői is gyakran úgy jellemzik, hogy sok része tudományosan nem megmagyarázható, de mégis működik. E módszer az ökológiai termesztéshez való kapcsolódása miatt vegyszerek nélkül dolgozik, és génmódosítás nélküli növényeket termeszt, a minőségre való törekvés erősebb a mennyiséginél, tisztelik a környezetet, és természetes úton küzdenek meg a kártevőkkel. Rudolf Steiner osztrák filozófus 1924-ben tartott e témában egy meghatározó előadást, így a nevéhez köthető e gazdálkodási irányzat. A biodinamikus kertészkedés alapja, hogy a Hold tömegvonzása a növényekben is befolyásolja a víz mozgását: amikor a Hold növekvő, a nedv is felfelé tör, a talaj feletti részekbe koncentrálódik, amikor fogyó a Hold, akkor a nedvesség is a gyökerekben összpontosul. Gyümölcsöt szedni ezért növekvő Hold idején a legjobb, mert minden erő a termésbe koncentrálódik, emiatt lédús lesz és hosszabb ideig eltartható. Fogyó Holdnál ültetni, átültetni optimális, mert az erők lefelé hatnak, elősegítve ezzel a gyökerek növekedését, ilyenkor lehet a gyökérzöldségeket betakarítani, sőt fát metszeni is ilyenkor a legjobb, mert nem fog „könnyezni” a fa.

Az irányzat szerint ha jól megválasztjuk az ásás, a vetés, az ültetés időpontját, akkor növényeink gyorsabban növekednek majd, ellenállóbbak lesznek a kártevőkkel és a gyomokkal szemben. A biodinamikus kertészek minden évben a holdnaptár alapján művelik a kertet. A naptár megadja a kerti teendők optimális idejét, javaslatokat ad a vetésre, növényápolásra, bio növényvédő szerek, növényi levek, preparátumok használatára és a betakarításra. A gyakorlatban a naptár mindig 2-4 napot ad egy-egy munkafolyamatra, a bolygók állása alapján.

Mulcsozás, ásás nélkül

Ruth Stout kertészkedési módszere is egyre népszerűbb. Ő elgondolkodott azon, hogy minek ásni, hiszen az erdőben sem ás senki, mégis igen nagy zöldtömeg terem ott is minden évben - talajforgatás nélkül is. Módszerének a lényege, hogy soha nem ás, soha nem kapál, ám a talaj folyamatosan takarva, mulcsozva van. A földet egész évben szalma borítja, és ez táplálja, nedvesen tartja a földet, ráadásul a gyomot sem engedi előjönni.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. február 26. 05:58