Ezeket a munkákat még ősszel el kell végezned a kertben: itt a feladatlista

Ezeket a munkákat még ősszel el kell végezned a kertben: itt a feladatlista

Nagy Z. Róbert
Bár még nem annyira látszik, de közeledik az ősz, a kerti munkák egyik csúcsidőszaka. Ekkor sok olyan dolgot elvégezhetünk melyek már a következő év eredményességét alapozzák meg. Sokszor az őszi munkák nem is annyira látványosak, ám annál hasznosabbak.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A lehulló lomb lom is lehet, de kincs is lehet

Az őszi kerti munkák öröme nagyrészt a zöldségek-gyümölcsök betakarításában rejlik, hiszen ezt követően a téli felkészítés marad hátra. A lehulló lombot érdemes összegyűjteni még ősszel, mert ha tavaszig várunk ezzel a feladattal, akkor a hó alatt rothadni kezdenek a levelek, és sokkal nehezebb lesz a begyűjtésük. A lehullott lomb összegyűjtésének halogatása növényvédelmi problémákat is okoz, hiszen az ekkor lehulló lomb már sokféle kórokozóval, kártevővel lehet fertőzött, hiszen a növényvédelmi kezelések hatásideje inkább a vegetációs időszakra koncentrált. Azzal tehát, hogy elhordjuk a területről a lehullott lombot, egyben gyérítjük is a kertben telelésre készülő kórokozók és kártevők számát.

A lomb összegyűjtéséhez használhatunk elektromos, vagy nagyobb teljesítményű benzinmotoros lombseprő gépet, ami állítható erősséggel fújja vagy szívja a levegőt, és ezzel együtt a leveleket. Előbbi esetben sepregethetünk vele a kövezeten, de alacsonyra vágott gyepről is el tudjuk fújatni vele a lehullott lombot, egy kupacra. Hátránya, hogy ha vizes a térkő vagy a lomb, akkor letapad, és ekkor már kevésnek bizonyulhat a gép ereje. Az pedig ősszel gyakori, hogy az avar nedvessé válik. Ha szívó-üzemmódra kapcsolunk, akkor a lombot a hozzá kapcsolódó gyűjtőzsákba szedi a gép, miközben össze is aprítja, hogy több férjen bele. Erre szükség is van, mivel a gyűjtőzsákok elég kicsik - azért hogy bírjuk emelni a géppel együtt - ám így hamar megtelik. Érdemes beszereznünk egy lombseprőt, ami könnyebb a gereblyénél, kevésbé mélyed a talajba, nagyobb a húzó-toló felülete, ezért sokkal alkalmasabb a lomb (ami könnyű de nagy térfogatú) összegyűjtésére, mint a gereblye.

A lombseprűk között vannak állítható fogtérközű típusok is, melyek előnye, hogy ha nagyobb leveleket gyűjtünk össze, ritkábbra állíthatjuk a fogazatát, így egyszerre nagyobb munkafelületen dolgozhatunk vele. Ha apróbb dolgokat akarunk összehúzni, akkor sűrűbbre állítjuk a fogazatot, így nem hagy el a lombból - de keskenyebb munkafelületen seper össze. Néhány ezer forintért kaphatunk, de magunk is készíthetünk komposztládát, amelynek lényege, hogy alul hagyjunk egy ajtónyílást rajta. Így a felül bedobált szerves hulladék egymásra rakódik, és pár hónap elteltével alul már szedhetjük is ki belőle az érett, virágföldnek is kiváló komposztot. Így az összegyűjtött lomb nem megy kárba hanem idővel visszakerülhet a természetes körforgásba a talaj tápanyagait gazdagítva.

A rendszeres metszés hasznosabb

A metszés ideje ősztől tavaszig tart, azaz akkor van, amikor a lombhullató növényeken már nincs levél. Vesszőknek nevezzük a fás szárú növények aktuális évi növekményeit, gallyaknak a több mint egy éves részeket, ágaknak pedig az idősebb, már vastag, csak fűrésszel eltávolítható részeket. Amennyiben a cserjék és fák metszését évi rendszerességgel elvégezzük, akkor leginkább vesszőket kell eltávolítanunk, csak nagyon kevés vastagabb gallyat és még kevesebb ágat - hiszen a rendszeresség miatt már vékony vessző korban levágjuk a nem kívánt részeket. Ha így teszünk, jó szolgálatot tehet egy komposztaprító gép, ami e vékonyabb fás szárú részeket ledarálja, és komposztálhatóvá teszi. E gépek vásárlásánál figyeljünk arra, hogy mekkora a maximális vastagság, amit még képes összeaprítani.

A lomb és a lemetszett fás részek elégetése egyrészt füsttel terheli a környezetet, másrészt ezzel értékes tápanyagokat vonunk ki a talajból, megszakítva a szerves anyagok körforgását. E kerti hulladékok szervesanyag-és tápanyagtartalmát a növények saját szerveik felépítése során a talajból vonták ki, és csak úgy juttathatjuk ugyanoda vissza, ha komposzt formájában újra beforgatjuk.

Tüntessük el a gyümölcsmúmiákat

A kórokozók és kártevők is a telelésre készülnek ilyenkor. Minél kisebb egyedszámban sikerül átteleljenek, annál könnyeb lesz a jövő évi növényvédelem megszervezése a kiskertben - szerencsés esetben. Ugyanis a növényvédelem egy csapatmunka, a szomszédok is kellenek a sikerhez. Hiába tartjuk mi alacsonyan a kártevők és kórokozók áttelelési egyedszámát ha a szomszédok közül erre valaki nem fordít gondot akkor hamar visszafertőződik a mi területünk is. Amit megtehetünk: ne maradjanak összeaszott gyümölcsmúmiák a fákon és a földre hullott és már megszáradt gyümölcsöket is távolítsuk el a területről. A betegségek miatt visszaszáradt vesszőket is metsszük vissza egészséges részig, és mindent, ami fertőzött lehet égetéssel semmisítsük meg. Ezek a komposztban sincsenek jó helyen.

A gyümölcsfák tányérjait gyommentesítsük és lazítsuk meg, így jobban befogadja majd ott a talaj a téli csapadékot. Az idősebb fák kérgét gyökérkefével tisztítsuk át így a kéregrepedésben megbújó rovarokat is megtizedeljük. A törzs meszelése is kórokozó csökkentő hatással bír, és a lemosó permetezéseket is már ősszel megkezdhetjük, hiszen ezzel a metszéseknél keletkező sebeket is fertőtlenítjük.

Ássunk, vagy ne?

A talajforgatás nélküli talajművelésnek - főleg kiskerti méretek között - egyre több követője van. Ennek logikai alapja megkérdőjelezhetetlen, hiszen egy erdőben, vagy réten sem forgatja évente senki a talajt, mégis jelentős biomassza termelődik. Az ásás ellen az szól, hogy megbolygatjuk a talaj élővilágát, a felsőbb, humuszban gazdagabb réteget lejjebb juttatjuk és lejjebbről a kevésbé termékeny rész kerül így felülre.

Az ásásnak azonban vannak előnyei is: a forgatott talajban ha lesz télen komolyabb fagy, akkor a káros talajlakó szervezetek egy része elpusztul (a hasznosak közül is), ennek hatására. A fagypont alatti hőmérsékleten - megfelelő vízellátottság mellett - a víz jégként jellemző tágulásának köszönhetően aprózza a talajt, így tavaszra egy magágynak kedvező aprómorzsás talajszerkezet alakul ki. Főleg gyökérzöldségek esetén azonban kiemelten fontos a talajforgatás, hiszen ennek híján a tömör talajban a retekfélék, a sárgarépa vagy a petrezselyem rövid és elágazó lesz. Ez a konyhában nehezen felhasználható, vagy felhasználhatatlan formájú, sok selejttel előkészíthető gyökeret eredményez. Épp ezért érdemes mindig az adott, jövő évi növénykultúra alapján dönteni. Ahová gyökérzöldséget szánunk ott ássunk, máshol pedig ez elhagyható.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06