Évtizedekkel ezelőttig volt az jellemző, hogy csak tavasszal és ősszel lehetett ültetni, aminek az oka, hogy leginkább szabad gyökerű fák és cserjék álltak rendelkezésre. Ma már konténeres gyümölcsfák is kaphatók, melyek akár nyáron is ültethetőek, hiszen nincs gyökérsérülés, gyökérvesztés. Ennek köszönhetően a kert alakítása, bővítése növényekkel már bármelyik évszakban lehetséges.

A növények előbb-utóbb megnőnek

A faj és fajtaválasztás fontos kérdés. Hazánkban elég gyakori a fű és örökzöld párosítása kertekben, minden más nélkül – mondván gyep az kell, az örökzöldekkel meg nincs gond ősszel, mint a lombhullatókkal. Ez azonban tájidegen is és elég komor látványt nyújt. Tehát egy-egy örökzölddel, fenyővel nincs gond, de ha csak az van a kertben, az nem igazán szép. Kertkialakításkor, -átalakításkor gyakori hiba, hogy a tulajdonos nem számol azzal, hogy a növények megnőnek. Sűrűn beültetik a telket, mondván legyen egyből szép és látványos, de pár év múlva a növények növekedésével zsúfolttá válik. Vagy számoljunk ezzel, és ültessünk ritkábbra, vagy ha nem, akkor a növekedések ütemében évente távolítsunk el valamit, mert az egymásba növő koronák konkurálnak egymással, eldeformálódnak, nem lesznek szépek.

A sor- és tőtávolságok, térállások betartása nagyon lényeges, hogy ne legyen a kertünk túlzsúfolt pár év elteltével. Ha az adott növénynek ismerjük a növekedési erélyét, magasságát szélességét kifejlett korára, akkor ezzel tudunk számolni az ültetéskor. Tudhatjuk, mekkora hellyel kalkuláljunk számára, mennyire tegyük távol más növényektől. Egy kiskertben a sövények jól mutatnak szegélynek, a porta szélén a kerítés mellett, de belső térelválasztásnak csak alacsonyan tartva alkalmasak.

Hazánkban az átlagos telekméret 500-1500 négyzetméter közötti – ami nem túl nagy. Ha ezt embermagasságú sövényekkel szabdaljuk át térelválasztás címén, az még kisebbíti a telek látványát. Amennyiben mindenképp sövénnyel szeretnénk elválasztani a belső tereket, mondjuk a díszkert és a gazdasági udvart, mindenképp alacsonyat válasszunk.

Nyári metszések: a vízhajtásokat, vadhajtásokat el kell távolítani

Egy kert esetében a rendszeresség nagyon fontos, és az elvégzendő munkák nem sokat halogathatók. Ha minden évben elvégezzük a szükséges alakító metszéseket, akkor fás növényeink szépen fejlődnek majd. Ha kihagyunk pár évet a metszésben, akkor már ifjító metszéssel, sokkal drasztikusabban kell majd belenyúlni a lombba, vastag ágakat kell eltávolítani, ami egyrészt a csonkok miatt csúnyább lesz, másrészt erős vízhajtásképződés indul majd meg, tehát következő évben újra több munkánk lesz vele. Ha eleinte elhanyagoljuk a vízhajtások ritkítását, akkor ezektől besűrűsödik a korona, ami meg előbb-utóbb nem a fajra/fajtára jellemző alaktorzulást eredményez. A sűrű, ritkán metszett lombkorona fénytelen, nem tudja átjárni a szél, így előbb utóbb növényvédelmi problémák is felütik fejüket, például gombás, baktériumos betegségek. A gyümölcsfa oltványok esetén az alanyból sokszor előtörnek vadhajtások, amit el kell távolítani, különben a nemes rész fejlődése lelassul.

Nyáron is ültethetünk

A konténerben vásárolt növényeket nyáron is ültethetjük bármikor, ezzel a konténeres nevelési technológiával megszűnt az, ami a szabadgyökerűnél és a földlabdásnál volt, hogy csak ősszel és tavasszal, lombtalan állapotban ültethetünk. Hiba lehet még ekkor is a túl magasra vagy a túl mélyre ültetés, és a tömör talaj. Mindezeket megelőzendő, először is jóval nagyobb gödröt ássunk, mint amekkorába elférne a fa vagy cserje. Ennek az az értelme, hogy ha behelyezzük a növényt, a gyökere körül laza talaj lesz, amibe gyorsan növekedésnek indulhat a gyökér. Ha csak akkora a gödör, amibe épp belefér a növény, akkor a tömörödött talajba kell belegyökerezzen, így a fejlődés lassabban indul majd be az új helyén. Az ültetés mélysége olyan legyen, hogy a konténerben, cserépben a talaj felszíne kiültetéskor passzoljon kertünk talajának felszínéhez.

Ha magasra ültetünk, kiemelkedik a gyökér és könnyen kiszárad. Ha mélyre ültetünk és gyökérnyakba oltott a növény, akkor pedig az alany ki fog hajtani, és elnyomja a ráoltott nemes részt, tehát az oltványunkból a mélyre ültetés miatt egy jóval értéktelenebb növény lesz.

Ne várjuk meg, hogy a gyomok nagyra nőjjenek

A rendszeres gyomtalanítás nagyon fontos, és az is hogy a gyomokat még kis méretükben távolítsuk el. Egyrészt mert ekkor még egyszerűbb, akár egy horoló kapával megoldható az irtásuk, másrészt, ha megvárjuk, hogy megnőjenek, addig is a vizet és a tápanyagokat a kultúrnövényeink rovására szívták el a talajból. A legrosszabb, ha megvárjuk a magzásukat, hiszen akkor gyomnövényenként több száz maggal számolva, a későbbiekben azokat is nekünk kell eltávolítani. Ha már zöld magok vannak a gyomokon, azok akkor is beérnek, ha a növényt kivágjuk, tehát ha megcsúsztunk a gyomlálással, akkor a már magzó gyomokat ne csak kikapáljuk, hanem távolítsuk is el a területről. Ha kitisztítottuk a kertet, akkor mulcsozással, azaz a talaj fakéreggel, szalmával, fűkaszálékkal való takarásával, csökkenthetjük az újra gyomosodást.

Tápanyagutánpótlást csak ésszel

A túl sok, túl kevés vagy nem megfelelő időben történő trágyázás a növények fejlődésében zavart okozhat. Néhány növény növekedését pozitívan befolyásolja a magas nitrogén tartalmú műtrágya használata, ilyen többek között a káposzta, a fejes saláta, a mángold vagy a gyepet alkotó fűfélék is, viszont bizonyos növények esetében akadályozza az érést. A gumós növények nitrogén túltrágyázása esetén előfordulhat, hogy a föld feletti részen a levelek gyönyörűen növekednek, ezzel ellentétben viszont a földalatti, étkezésre termesztett gumók kevésbé gyarapodnak. Augusztus közepétől hasznos minden tápanyag-utánpótlást megszüntetni, a gyümölcsbokrok és gyümölcsfák esetén is, mert ekkortól ne a növekedésre, hanem a fásodásra, a téli felkészülésre kell hogy koncentráljanak a növények.

Az őszi, főleg nitrogénes trágyázás, növekedésben tartja a növényeket, laza szöveti szerkezetű hajtásokat eredményez, melyek nem lesznek fagyállóak. A megfelelő tápanyag összetételű és mennyiségű trágyázással, vagy annak megszűntetésével tehát nem csak a növekedést, hanem a fagyállóságot is befolyásoljuk.