Ültetés nyáron: itt a lista, ezek a növények még most is a kertbe kerülhetnek

Ültetés nyáron: itt a lista, ezek a növények még most is a kertbe kerülhetnek

Nagy Z. Róbert
A nyári melegben egyáltalán nem ideális növényeket átültetni, vagy szaporítani, de nem is lehetetlen. Ebben az időszakban mégis gyakran kényszerülnek erre a kertbarátok, hiszen utazások alkalmával sok növénnyel lehet találkozni, melyek virágoznak, ekkor a legszebbek, és adott a helyzet: vagy most próbálunk belőlük szaporítani, vagy nem lesz több lehetőség erre.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Ültetés nyáron: van amit lehet

Az ültetések fő időszaka a kora tavasz és a késő ősz, ez azonban alapvetően csak a szabad gyökerű növényekre igaz. Amennyiben kertészeti konténerben, cserépben nevelt növényt vásárolunk, ezeknél az átültetéskor nincs gyökér sérülés, emiatt a növény fejlődése nem torpan meg, tehát ezek nyáron is kiültethetők. Sőt, jó is ha így teszünk, mert akkor őszig még van idejük jól begyökeresedniük az új helyükön a növényeknek, így várhatóan eredményesebb lesz az áttelelésük. A konténeres növényeknek másik előnye - már gyümölcsfákat is vásárolhatunk így -, hogy sokszor már teremnek is, azaz nem csak el kell hinnünk milyen fajtájú az az almafa, amin levél sincs (szabad gyökerűként vásárolva tavasszal, vagy ősszel), hanem ilyenkor látjuk is rajta a termést.

A konténeres növények ültetése egyszerű, de pár dologra fontos figyelni. Amennyiben árnyékoló alatt volt a növény, ahol vásároltuk, és mi tűzőnapra tennénk ki, akkor előtte szoktassuk hozzá ehhez. Egyes példányok túl sokáig voltak a cserepükben, vagy a konténerben és már rég kinőtték azt. Ezt onnan vehetjük észre, hogy a földlabda nagyon összeállt, szinte több a gyökér, mint a talaj benne. Ilyenkor kicsit faragjunk le az elöregedett gyökerekből, mert ezzel növekedésre serkentjük azt. Ez azért is jó, mert kiültetés után az a cél, hogy a gyökerek minél hamarabb, minél távolabbra érjenek a növénytől. Így stabilabban tartják a növényt és nagyobb területről tudnak vizet felvenni. A növénynek kiásott gödör minél nagyobb legyen a növény földlabdájához képest, mert így a gyökerei a lazább talajba könnyebben tudjanak belenőni. Az ültetési mélység is általában ugyanolyan legyen, mint az a termesztő edényben volt. Ha túl mélyre ültetünk lehet, hogy stabilabban áll majd a növény, de a kisebb mennyiségű csapadék, vagy öntözés ilyenkor félő, hogy le sem jut a gyökérzónájáig. Ha túl sekélyen ültetünk az pedig a gyökerek kiszáradásához vezethet. Ültetés után jól iszapoljuk be a növényt és az öntözésére később is fordítsunk figyelmet, hiszen eleinte csak abból a kis zónából képes vizet felvenni, amekkora a cserepe volt, lévén akkora a földlabdája, benne az összes gyökerével. Természetesen később ez változik, hiszen idővel a gyökerei messzebbre is eljutnak.

Így szaporítsunk nyáron hajtásról, tősarjról

A kirándulás, vagy utazás során kiszemelt növényről legegyszerűbb (lenne) magot szedni ám ilyenkor nem mindig van érett mag a növényen, sőt az is gyakori, hogy egy nemesített dísznövény egyáltalán nem hoz magot. A hibrid növények pedig ha hoznak is magot esélyes, hogy az abból kikelő növények még csak nem is hasonlítanak arra a példányra, amiről a magot szedtük. Ezért ha épp van mag a kiszemelt növényen, akkor is nézzünk utána, hogy megéri-e arról szaporítani.

Nyáron zölddugványozással, vagy félfás dugványozással is szaporíthatjuk a cserjék többségét, azaz elég hajtást levágnunk és megpróbálni meggyökereztetni. Az ideális hajtás zöld, azaz még nem fásodott, de nem is annyira zsenge, hogy vágás után azonnal hervadni kezdjen. A levágott hajtást 6-15 centiméteresre daraboljuk úgy, hogy minden darabon 3-5 rügy legyen. A sűrűbb rügyállásúakból rövidebb, a ritkábbakból így hosszabb dugványunk lesz. Ezeket tegyük homokba vagy perlitbe, tartsuk állandóan nedvesen, akár fóliával, vagy befőttes üveggel leborítva, így őrizve a párát. Árnyékos hely a legideálisabb a gyökeresedő dugványoknak. Amikor új levelet hoznak, akkor már gyökeresek.

A dugványok beültetésekor fontos a polaritás megtartása, azaz amikor feldaraboljuk, majd ültetjük a hajtásokat az a végük legyen felfelé, ami a növényen is felfelé volt, és az legyen lefelé, ami a növényen is lefelé volt, mert ha ezt felcseréljük és megfordítjuk, akkor nem fognak meggyökeresedni. Vannak növények, melyeknél a levélálláson, vagy rügyálláson ez látszik, de nem mindnél. A nagyobb levelűek esetén ollóval keresztbe felezzük meg a leveleket, így csökkentve a párologtató felületet, és a párolgást, ami ameddig nincs gyökér hasznos, ha csökkentett mértékben működik a gyökereztetés alatt álló növényeinken. Rózsákat is hasonlóan dugványozhatunk, a lényeg, hogy a vessző érett legyen. Amelyiken idén már nyílt virág, az alkalmas szaporításra. Ha a hajtásvágás és az ültetés között napok telnek el, akkor a hajtásokat csavarjuk nedves papír zsebkendőbe, és tegyük egy fóliatasakba, valamint tartsuk hűvös helyen az ültetésig.

Némely növények igen jó sarjnevelők, mások inda végén hozzák a szaporulatot. Ha ilyen növénybe botlunk, akkor egyszerűbb dolgunk lesz, hiszen nem kell gyökereztetnünk. A sarjakból lehetőleg azokat válasszuk le, amelyek már önálló gyökérrel rendelkeznek. Ez számos lágyszárú évelő növényre is alkalmazható szaporítási mód.

Évelő növények másik biztonságos szaporítási módja a tőosztás. A nagyobb, több hajtással rendelkező tőből egyszerűen kiásunk egy darabot. Gyakori, hogy egy növény mellett ott vannak a kisebbek is, például a magról kelt utódok. Ezekből úgy próbáljunk kiásni, hogy minél több gyökér maradjon a tövön. A kockázat ugyanis abban van, hogy ilyenkor gyökérvesztés következik be, azaz jóval kevesebb gyökérmennyiség marad a kivett tövön, mint ami addig ellátta a lombozatot vízzel és benne oldott tápanyagokkal. Emiatt következik be a hervadás. Ez úgy előzhető meg, ha minél nagyobb gyökérrel szedjük ki, a föld feletti részt vágjuk vissza, nagy levelűeknél ollóval felezzük le a leveleket, így csökkentjük ebben az esetben is a párolgási felületet.

Ha nagyobb méretű növényt akarunk átültetni, metsszük erőteljesen vissza az ágait, akár felére, harmadára. Lehet, hogy az összes levelét lehullajtja, de amíg a vesszői élnek nincs veszve a dolog. Minden levélnyél alatt található alvórügy, melyek ilyen, a növény szempontjából krízishelyzetben aktiválódnak. Amikor a növényünk új levelet, vagy hajtást hoz, akkor már valószínűleg sikerült a próbálkozásunk, túléli a műveletet.

Ültetés után folyamatosan legyen nedves a talaj, és az is jó lehet, ha egy átlátszó kilyuggatott nejlontasakot húzunk a növényre, mert így páratelt lesz a levegő körülötte, kevésbé tud párologtatni, ami jó, hiszen egy ideig még a gyökere kevesebb vizet szolgáltat számára. Arra figyeljünk, hogy a tasak szellőzzön, mert különben berohadhat a levél, és ha az adott növény szárazságtűrő és fénykedvelő ilyenkor akkor is előbb inkább cserépbe ültessük, és árnyékban tartsuk, hiszen a nyár nagyon nem ideális az átültetésre. Amikor új hajtást hoz, az jelzi, hogy a gyökerek regenerálódnak, már képesek ellátni a növényt, akkor szoktatással a végleges helyére ültethető, kikerülhet a cserépből.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: Stop stressz! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?