Egy átlagos évben a nagyvirágú krizantémokból (Palisade, Creamis stb.) becslések szerint mintegy 12 millió szál, a közepes-nagy virágúból 1,5-2 millió szál talál vásárlóra. Emellett a csokros fajták – amik egész évben keresettek – és a cserepes fajták is választhatók. Míg korábban messze a fehér színű volt a legkedveltebb, manapság már egyre nagyobb igény mutatkozik a zöld és a kétszínű (kevert színű – piros-fehér, napsárga-narancs, lila-rózsaszín stb.) iránt. Országrészenként is eltérő a trend: Nyugat-Magyarországon a pompon típusúak, az Alföldön, a Tiszántúlon a napraforgóra hajazó Eleonóra dívik. Az utóbbi években az előre gyártott kisebb koszorúkra is nőtt az igény, ez az urnás sírhelyek megnövekedett arányának is betudható - írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A krizantém a fejlődése során a 17 Celsius-fok körüli hőmérsékletet kedveli. Bár idén nyáron nem volt nagyon tartós kánikula, de egyes napokon drasztikusan erős, 850 wattos fény is érte a növényeket, ami extrém terhelést jelentett. Továbbá a termelők dolgát az is nehezíti, hogy az EU – sokszor indokolatlanul – számos hatékony növényvédő szert tiltott be. Tekintve a krizantém erősen szezonális jellegét, a termesztés és a logisztika, értékesítés is komoly szervezést, feszes időzítést igényel. A termelők nagy része kiöregedőben van, és összetettsége, erős kitettsége miatt a fiatalabb gazdálkodók közül kevesen vágnak bele a krizantémtermesztésbe.

Magyarországon a krizantémtermesztés alapvetően nagyvárosok közelében jellemző; jelentős termőterület például Dabas, Lajosmizse, Kecskemét és környéke, ahol a fehér változat a jellemző, míg Nyíregyháza és Szeged környékén az ellenálló krémfehér Creamist részesül előnyben. Az egész országban jellemző a kisebb mértékű helyi termesztés is, sajnos a legtöbb helyen korszerűtlen módszerekkel, több évtizedes technológiával. A klímaváltozás miatt általánosságban különösen fontos az, hogy a termelők ellenőrzött szaporítóanyagot használjanak, illetve hogy korszerű, környezetkímélő növényvédelmi megoldásokat alkalmazzanak. Mindemellett fontos lenne a hazai szaporítóanyag-ellátás erősítése, a kertészeti kutatások, nemesítés és fajtafenntartás újraszervezésével.