Filléres trükk a kertbe: ezt jó, ha tudod, sokan már így ültetnek zöldségeket

Filléres trükk a kertbe: ezt jó, ha tudod, sokan már így ültetnek zöldségeket

Nagy Z. Róbert
A tenyészidő és a növekedési foknap, vagy más néven hőösszeg megmutatja, hogy mikorra számíthatunk betakarításra. Például magról vetett zöldségek esetén a vetéstől számítva hány nap múlva ehetjük. Ez azért fontos a kiskertben, mert így az idővel gazdálkodhatunk, és ha jól számolunk elkerüljük a dömping időszakokat. Mindig teremni fog valami, de soha sem annyi, hogy ne tudjunk mit kezdeni vele.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Vetéstől a szedésig

A növények tenyészideje az az időtartam, ami alatt a növény teljes életciklusa zajlik, a magvetéstől a termésérésig - magról vetettek esetén. Kertészeti szempontból ezt addig a stádiumig számoljuk, amíg a növény gazdaságilag hasznos részét megtermeli számunkra. Hónapos reteknél ez egy hónap, hiszen a vetéstől nagyjából ennyi idő telik el amíg a gyökérgumója fogyasztható lesz, ám ekkor még messze van a növény a virágzástól. De például, ha sütőtököt vetünk, akkor lényeges, hogy virágozzon, termést hozzon és azt be is érlelje a növény. Annak meg eddig tart a tenyészideje.

A tenyészidőszak periódusa lehet rövid, mint a rukkola, vagy tépősaláták esetében, amelynek tenyészideje mindössze néhány hét. A tenyészidőszak hossza nem csak a zöldségfajokra, hanem azon belül a fajtákra is jellemző. Például káposztából is vannak rövid tenyészidejűek és hosszú tenyészidejűek. A rövid tenyészidejűek általában kisebb fejeket hoznak, melyek friss fogyasztásra alkalmasak, cserébe hamarabb jutunk hozzá munkánk eredményéhez. A hosszú tenyészidejűeket jóval tovább kell gondoznunk, ám nagyobb méretű fejeket eredményeznek és általában ezek a télire jól tárolható fajták.

Segít a növényi sorrend tervezésében

A tenyészidő ismerete azért lényeges egy konyhakertben is, mert ha a helyünk korlátozott, akkor egymás után más-más növényeket kell tegyünk ugyanoda a jobb helykihasználás érdekében. Másik eshetőség, hogy helyünk van bőven, de akkor pedig munkaszervezés szempontjából jobb, ha nem hagyjuk a már lekerült vetemény helyét üresen, hiszen így-is úgy-is gyommentesen kell tartani azt, akkor már inkább úgy tegyük, hogy valami termésre számítunk onnan. Kezdhetünk egy kora tavaszi, hidegtűrő tépősalátával, ha azt leszedtük belefér az időbe ugyanarra a területre vetni a hónapos retket. Annak a tenyészideje nagyjából 30 nap, így, ha április közepén vetjük, akkor május közepén felszedhetjük, és mehet a helyére a paprika, vagy paradicsom palánta, ami az első fagyokig terem, hiszen hosszú tenyészidejű, ám kiültetni csak a talajmenti fagyok elmúltával szabad.

A tenyészidő befolyásoló tényezője többek között a növényfajta, az éghajlati viszonyok, a talaj minősége és az ápolás intenzitása. Az éghajlat különösen meghatározó lehet, mivel a növényeknek megfelelő hőmérsékletre és fényviszonyokra van szükségük a megfelelő fejlődéshez. A tenyészidő általában, ha melegebb van akkor rövidebbé válik, ha hűvösebb akkor hosszabb lesz. Ha öntözünk, akkor gyorsabban fejlődik a növény, ha nem akkor lassabban, tehát a vízellátottság is változtathat a tenyészidő hosszán. A gyomos területen élő állomány tenyészideje is hosszabb lesz, mint a gyommentes területen élőknek. Összességében a növények tenyészideje az a meghatározó időtartam, amely alatt a növény gazdasági szempontból lényeges teljes életciklusa lezajlik.

A növekedési foknap - azaz a hőösszeg is nagy befolyással bír

Ez a mérőszám arra utal, hogy mennyi hőenergiára van szükség egy adott növény fejlődéséhez és termésének kialakulásához. A növények hőösszege az összes akkumulált hőmennyiséget jelenti, amit a növény felhasznál az életfolyamatai során ahhoz, hogy a számunkra gazdaságilag fontos életszakaszába érjen. Ez minden növénynél más: reteknél a gumóképzés, kukoricánál a teljes érés, káposztánál a fejesedés, karfiolnál és brokkolinál a bimbó megjelenése. Ez a hőmennyiség meghatározza, hogy egy adott növény milyen időtartam alatt fejlődik ki és „érik be”. A hőösszeget különböző módokon lehet kiszámítani. A leggyakoribb módszenél meghatározzuk azt a hőmérsékleti küszöbértéket, amelynél a növényi fejlődés megkezdődik. Amint ezt a küszöbértéet biztosítja az időjárás, a hőösszeg nőni kezd és a növény kezd fejlődni. A hőösszeg segítségével tehát pontosan követhetjük, hogy mennyi idő alatt fejlődik ki és érik be egy adott növény. Ez fontos információ a betakarítás tervezéshez. Logikusan, hogy ha egy paradicsom nyáron érni kezd, de egy hétre lehűl az idő, akkor kevesebb hőösszeget kap, ezzel együtt pár napot késik majd a beérése ahhoz képest, mintha melegebb lett volna. Ahogy újra felmelegszik az idő a növény megkapja a hiányzó hőösszeget, és kis késéssel, de beérleli a termését. A paradicsomok fajtától függően a tenyészidőszakukban 2200-2400 oC hőösszeget igényelnek.

A hőösszeg számításnak vannak fejlettebb, korrekciókkal ellátott módjai is. Ilyen például amikor a napi minimum-, és maximumhőmérséklet összegét megfelezzük, itt is levonjuk belőle a bázishőmérsékletet (az a hőfok ami alatt nem fejlődik a növény), majd ezt naponta összeadjuk, végig a vegetációs időszakban. Ez tovább pontosítható: amennyiben a minimumhőmérséklet a bázishőmérsékletet nem éri el, akkor azt a bázishőmérsékletre módosítjuk (hiszen a növénynek mindegy, hogy 3 vagy 8 oC van, egyiken sem fejlődik akkor, ha csak 10 fokon indul meg a fejlődése), valamint a napi maximum hőmérsékletet pedig 30 fokban maximalizáljuk. Utóbbinak oka, hogy ha 30 vagy 33 fok van, amiatt a 3 fok miatt már szintén nem fejlődik jobban a növény - sőt.

A tenyészidő jó iránymutatást ad a növény termesztési idejére vonatkozóan, ám ha a hőösszeget is figyeljük, akkor a betekarításhoz közeledve egyre pontosabban, egy-két héttel korábban már napra pontosan ki tudjuk számolni a betakarítás ideális időpontját. A korábban említett bázishőmérséklet tehát a fajra, fajtára jellemző érték, s azt a legalacsonyabb hőmérsékletet jelenti, amelyen a növény fejlődése megindul. Értéke búza és a legtöbb őszi kalászos esetében 1-2 °C, a gyökérzöldségek többségénél 2-4 °C, napraforgónál 4-5 °C, a burgonyánál 6-8 °C, míg a legtöbb csonthéjas gyümölcsfajunknál 7-10 °C, a kukoricánál a már említett 10 °C, a leginkább hőigényes dinnyefélék és a paprika, paradicsom esetében pedig 13-16 °C. Ebből látható, hogy a hőösszeg nem csak vetéstől az érésig, hanem évelők, vagy fák esetén a kihajtástól a termésig is értelmezhető mutatószám. A hőösszegeket természetesen nem nekünk kell méregetni és számolgatni. A különböző meteorológiai alkalmazásokban láthatjuk az előző napok adatait és előrejelzést is látunk a még előttünk álló napokban várható értékekről - csak használnunk kell ezeket.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?