Vetés áprilisban: itt a lista, ezeket a növényeket már most elültetheted

Vetés áprilisban: itt a lista, ezeket a növényeket már most elültetheted

Nagy Z. Róbert
Az időjárásnak „köszönhetően” idén a növények életében közel egy hónappal korábban történik minden. Az orgona május elején, anyák napján szokott virágozni, most már április első napjaiban kinyíltak a virágai. A zöldségpalánták is korábban kiültethetők ki az idei évben.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Évekkel ezelőtt a zöldségpalánták kiültetését május 10. után javasolták a szakemberek, mert ekkortól már talaj menti fagyokra sem kellett számítani. A klímaváltozás miatt az utóbbi években elmondható, hogy a tavasz szinte kimaradt, és a tél után szinte közvetlenül egyre több a nyárra jellemző hőmérsékletű nap hazánkban is. Ez előrevetíti, hogy a zöldségek palántái is hamarabb kiültethetők, bár a klímaváltozás nem csak felmelegedéssel jár, hanem nem várt és szélsőséges időjárási jelenségekkel is. Így számítani lehet hirtelen időjárás változásokra, gyors lehűlésekre, majd felmelegedésekre, nyáron pedig aszályos időszakokra és az azokat megszakító hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékra.

Állandó helyre vetve, vagy palántázva?

Mindkét termesztési módnak vannak előnyei és hátrányai. Az állandó helyre vetés kevesebb munkával jár és az így kikelő növények akkor és olyan ütemben fejlődnek, ahogy az időjárás azt megengedi számukra. De többnyire később lesznek betakaríthatók, mint az előnevelten, azaz palántaként kiültetett fajtársaik. Vannak zöldségek, melyek csak állandó helyre vetve nevelhetők, ilyenek a retekfélék és a gyökérzöldségek, mint a sárgarépa, petrezselyem és pasztinák, ezeken nem szokás átültetni. A salátafélék, a káposztafélék és a tökfélék egyaránt jól termeszthetők állandó helyre vetéssel, de palántanevelés utáni kiültetéssel is. A melegigényes fajok azok, melyeket gyakrabban termesztjük palántaként kiültetve, de ezek is helyrevethetők, csak úgy később kezdenek teremni, hiszen míg a helyrevetett növények a talajmenti fagyok elmúlta után kelnek csak ki, a palántázottakat ekkor ültetjük ki, és például paradicsom, paprika, uborka, vagy padlizsán esetén a kiültetett palánták olyan fejlettek, hogy gyakran már a virágbimbó is látható rajtuk. A palántázással tehát elsősorban koraiságot érhetünk el, hamarabb szedhetjük majd le az első terméseket. A palántaként ültetett növény általában többet is terem majd, mint az állandó helyre vetett: logikusan, ha hamarabb kezd teremni a kiültetéskori méretbeli előnye miatt (az állandó helyre vetettekhez képest), és az első fagyok késő ősszel mindkettőt ugyanakkor pusztítják majd el, akkor a palántázottnak hosszabb lesz a tenyészideje.

Ezek a leggyakoribb hibák palántázáskor

Fontos, hogy a palánta jó kondíciójú, kompakt növekedésű legyen, ne megnyúlt. A megnyúlt palánták egy része még megmenthető, ha mélyebbre ültetjük. Ennek az etiolációnak az oka hogy a palántanevelés ideje alatt kevés volt a fény, ezért nyúlt meg a növény szára, mert kereste a fény. A kevéssé fejlett palánta sem tekinthető jó minőségűnek, de az sem, amelyik már kinőtte a cserepét, a gyökér beleöregedett, tehát a túl későn kiültetett palánta is időt veszít amiatt, hogy a gyökérnövekedése megállt a kiültetés előtti korlátozott élettere miatt. Ha túl korán ültetjük ki a növényt, és az megfázik, azonnal elveszítheti az előnyét a helyrevetett társaihoz képest. Épp ezért vagy a talajmenti fagyveszélyes időszak után ültessünk, vagy takarással, például fátyolfóliával védjük még a növényeket az éjszakai lehűlésektől. Ha a palántákat nem szoktatjuk hozzá fokozatosan a kinti körülményekhez, könnyen napégés áldozatai lesznek a levelek.

És még néhány hasznos tipp…

A palánta lehet szabadgyökerű vagy tápkockás és cserepes. Utóbbi kettő jobban viseli a kiültetéssel kapcsolatos procedúrát, mert átültetésekor nincs jelentős gyökérsérülés, így a fejlődése zavartalanabb. A tápkockás vagy cserepes palánta könnyebben indul fejlődésnek a kiültetés után, de az áruk is magasabb ezeknek. A szabadgyökerűeknél számíthatunk kezdetben hervadásra ezért ezeket karózzuk, hiszen, ha a vízvesztés miatt a talajra fekszik a palánta onnan nehezen fog újra felegyenesedni, ezt előzzük meg a támasztással A széltöréstől is véd a támasztókaró, és jobb előbb kitenni, mint később, mert idővel még inkább szükség lesz rá, például ezért, hogy a termések tömegének a megtartásában is segítsen.

A kiültetés előtt lényeges a megfelelő talaj-előkészítés és a gyommentesítés. A talaj legyen aprómorzsás szerkezetű, mert ha a rögös a talaj, és az nem tapad megfelelően a gyökerekhez, az a víz-, és tápanyagellátást is akadályozza majd. A gyommentes talaj pedig azért lényeges, mert a gyomok nagyon életrevalóak, víz- és tápanyag konkurensei kultúrnövényeinknek. Ha a gyomok megerősödnek a területen, akkor elveszik a víz és a tápanyagok egy részét a palántáinktól, illetve, ha föléjük nőnek, akkor még árnyékukkal is akadályozzák azok fejlődését.

Ismerjük meg a fajok, fajták tulajdonságait

Vetésnél, de palántás kiültetésnél is a sor-, és tőtávolságot a faj és fajta alapján határozzuk meg, hiszen nem mindegy, hogy egy paradicsom kisebb, determinált növekedésű vagy folyton növő, így jóval nagyobb térállás kell neki. Ugyanez a helyzet cukkíninél, ami viszonylag kistermetű, kis helyigényű, ám egyes nagy növésű tökféléknek akár több négyzetméteres helyre van szükségük. A palántákat ugyanolyan mélységre ültessük, ahogy a cserepükben voltak. Ha kissé megnyúlt a palánta, akkor a mélységet úgy válasszuk meg, hogy a növény stabilan álljon a földben, de ilyenkor lejjebb kerül a gyökér ezt öntözéskor vegyük számításba, azaz nagyobb vízadaggal öntözzünk, hogy mélyebbre lejusson az a talajban, a gyökérzónáig.

A kiültetés épp elég sokk a növénynek, ekkor adjunk elég vizet nekik, legalább az ne hiányozzon nekik. A gyökerekhez alaposan tömörítsük hozzá a nedves földet, hiszen a gyökérszőrökön keresztül a vizet csak akkor tudja felvenni a növény, ha a nedves talaj közvetlenül érintkezik vele. A levegős talaj ilyenkor nem ideális. A kórokozók és kártevők megjelenését is késleltessük, akár növényvédő szeres kezelésekkel, hiszen ezek mind a fejlődését hátráltatják. Kiültetéskor a növény messze van még attól, hogy termést hozzon, ezek a szerek bőven kiürülnek belőle a betakarításig.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06