Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
A mezőgazdasági ágazat szerkezeti átalakuláson ment keresztül a 2015-ös bázisévhez képest. Míg az állattenyésztés, a takarmánytermesztés és a tejágazat tartós növekedést mutatott, addig a növénytermesztés, különösen a kertészeti termékek, a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint a borászat jelentős kihívásokkal szembesült. Ezt a folyamatot tovább erősítették az elmúlt évek járványai és a szélsőséges időjárási viszonyok.
A növénytermesztés volumene 9,8%-kal csökkent 2024-ben, ami elsősorban a gabonafélék és ipari növények termelésének visszaesésével magyarázható. A gabonafélékből 2,3 millió hektárról 12,7 millió tonna termést takarítottak be, ami 16%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. A kukorica termésmennyisége 15%-kal, a búzáé 11%-kal, az árpáé pedig közel egyharmadával esett vissza.
Az ipari növények betakarított területe ugyan 5%-kal bővült, a termésmennyiség azonban 9,1%-kal csökkent. A repce termésmennyisége 28%-kal, a napraforgóé 8,7%-kal esett vissza, míg a szója termése 1,5-szeresére növekedett. A zöldségfélék mennyisége 2,5%-kal, a gyümölcsféléké 13%-kal, a szőlőtermés pedig 7,8%-kal csökkent az előző évhez képest.
Az állattenyésztési ágazat teljesítménye ezzel szemben kedvezően alakult, amit a szemestakarmányok árszínvonalának csökkenése is támogatott. A sertés- és baromfiállomány növekedett, a szarvasmarha- és kecskeállomány stagnált, a juhállomány pedig csökkent. Az év során levágott vágóállatok összsúlya 5,6%-kal haladta meg az előző évit, ezen belül a vágósertés mennyisége 7,7%-kal, a vágóbaromfié 5,6%-kal nőtt, míg a vágómarha és vágójuh mennyisége csökkent.
Ez a növény lehet a következő évek nagy nyertese a magyar földeken?
A növénytermesztés kibocsátási értéke csökkent, az állattenyésztésé nőtt
A mezőgazdaság folyó alapáron számolt kibocsátási értéke 4172 milliárd forint volt 2024-ben, amiből 2209 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1664 milliárd forinttal az állattenyésztés részesedett. A növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátási értéke 10%-kal csökkent, míg az élő állatok és állati termékek kibocsátási értéke növekedett az előző évhez képest. A termékek előállítására és szolgáltatások nyújtására fordított folyó termelőfelhasználás 2645 milliárd forintot tett ki, ami 6,5%-os csökkenést jelent. A ráfordítások volumene ugyanakkor 2,4%-kal növekedett, ami a mezőgazdaság termelékenységének romlásához vezetett. A bruttó hozzáadott érték folyó áron 3,3%-kal maradt el az előző évitől, értéke 1527 milliárd forint volt.
Lehullt a lepel: ez húzta fel a magyar mezőgazdaságot 2024-ben
Csökkent a tevékenységből származó reáljövedelem
A mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 9,2%-kal csökkent 2024-ben, összesen 249 ezer éves munkaerőegységnek (ÉME) felelt meg. A nem fizetett munkaerő felhasználása 14%-kal, a fizetett munkaerő-ráfordítás 3,1%-kal mérséklődött. A mezőgazdasági termelők 700 milliárd forintot fizettek ki munkavállalóiknak, ami 13%-kal több, mint az előző évben.
A mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem 5,7%-kal csökkent 2024-ben. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó vállalkozói jövedelem átlagosan 107 ezer forint volt, régiónként jelentős eltérésekkel. Az Észak- és Dél-Alföldön kiugróan magas értékeket mértek, míg más régiókban jóval az átlag alatt alakult a mutató.
Magyarország az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2%-át állította elő 2024-ben. Hazánk a gabonafélék uniós kibocsátásának 4,8%-át, ezen belül a kukorica 8,4%-át, az iparinövény-kibocsátás 4,8%-át, valamint a baromfi kibocsátásának 4,6%-át adta. Az EU teljes kibocsátásán belül a bruttó hozzáadott érték aránya 44% volt, míg Magyarországon ez az arány meghaladta a 35%-ot, ami a hasonló termelési szerkezetű tagállamok között a legjobb eredménynek számít.
