A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026. június 1-jén 163 ezer agrárgazdaság működött Magyarországon. Ez három év alatt 17 százalékos visszaesést jelent, vagyis mintegy 35 ezerrel kevesebb gazdaságot tartottak nyilván, mint 2023-ban. A hosszabb távú változás még látványosabb. 2016-hoz képest már 41 százalékkal csökkent a mezőgazdasági gazdaságok száma. A visszaesés nem minden gazdaságtípust érintett azonos mértékben. Az állattartó gazdaságok száma három év alatt 16 százalékkal, a növénytermesztőké pedig 22 százalékkal csökkent. Eközben a vegyes gazdaságok száma 28 százalékkal emelkedett - derül ki a KSH adataiból.

A gazdaságok számának csökkenésével párhuzamosan folytatódott a birtokok koncentrációja is. Az átlagos mezőgazdasági terület 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt, és már megközelítette a 33 hektárt. Az átlagos szántóterület 34 hektár, a gyepterület csaknem 17 hektár, a gyümölcsösök átlagos mérete 4,3 hektár, a szőlőké pedig 3,1 hektár volt a friss adatok szerint. Összességében a mezőgazdasági területek nagysága továbbra is kevéssel 5 millió hektár alatt van. A terület 82 százaléka szántó, 15 százaléka gyep, 1,7 százaléka gyümölcsös, 1,2 százaléka pedig szőlő. Vagyis a gazdaságok számának jelentős csökkenése nem járt együtt a mezőgazdasági terület hasonló arányú zsugorodásával.

A szántóföldeken közben szintén változik a növények aránya. A gabonafélék 2,2 millió hektárt, az ipari növények pedig 1 millió hektárt foglaltak el, így ez a két növénycsoport a szántóterület több mint négyötödét adta. A gabonafélék aránya egy év alatt 2 százalékponttal mérséklődött, miközben az ipari növények részesedése ugyanennyivel nőtt. A legnagyobb területen továbbra is az őszi búza szerepel, amelyet 986 ezer hektáron termesztettek. A napraforgó vetésterülete 781 ezer hektár, az árpáé pedig 372 ezer hektár volt. Közben egyre látványosabb a kukorica visszaszorulása, hiszen a növény területe 2026-ban már a 600 ezer hektárt sem érte el. A gyümölcstermesztésben ezzel szemben kisebb növekedés történt. A gyümölcsösök területe egy év alatt 3,1 százalékkal bővült, és nagysága lényegében elérte a 2020-as szintet. A művelési ágban továbbra is az alma a legjelentősebb 21 ezer hektárral, ezt követi a dió 14 ezer, valamint a meggy 12 ezer hektárral.

Az állattenyésztésben szintén jól látható a koncentráció erősödése. 2026 június 1-jén 889 ezer szarvasmarhát tartottak Magyarországon, ami 16 ezerrel, vagyis 1,8 százalékkal több a 2025 decemberében mértnél. A sertésállomány ugyanakkor 2,8 millió fölött alakult, ami fél év alatt 63 ezres, 2,2 százalékos csökkenést jelent. A baromfiállományon belül 36,7 millió tyúkot, 3,7 millió kacsát, 1,2 millió ludat és 2,2 millió pulykát tartottak az országban. Az állategységben kifejezett teljes állatállomány 2023-hoz képest 19 százalékkal bővült, miközben az állattartó gazdaságok száma csökkent. A KSH szerint az összes állatállomány 83 százalékát már a legalább 100 állategységgel rendelkező gazdaságok tartják. Ez jelentős változás a korábbiakhoz képest, hiszen 2013-ban még 73 százalék volt ez az arány. Eközben az 5 állategységnél kisebb gazdaságok száma drasztikusan visszaesett, ugyanis a 2013-as 179 ezerről 2026-ra 41 ezerre csökkent.

A magyar agrárium másik komoly kérdése a gazdatársadalom korösszetétele. A gazdaságirányítók 37 százaléka 65 évnél idősebb, miközben a 40 év alattiak aránya mindössze 10 százalék. A helyzet három év alatt érdemben nem változott. Az iskolai végzettség tekintetében ugyanakkor történt előrelépés. A felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók aránya már meghaladta a 12 százalékot, miközben a mezőgazdasági képzettséggel nem rendelkezők aránya 48 százalékra csökkent. Vagyis a gazdaságok számának és a birtokszerkezetnek az átalakulása mellett a gazdálkodók képzettségi szerkezete is változik.