A magyar gombatermesztés az elmúlt másfél évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül. Míg korábban lényegesen több termelő működött az ágazatban, mára jóval koncentráltabbá vált a termelés. Jelenleg két nagyobb csiperkegomba-termelő vállalat és két nagyobb laskatermelő, mellettük pedig néhány közepes és mintegy 15–20 kisebb vállalkozás állítja elő a hazai gombamennyiséget. A teljes magyar termelés évente mintegy 25–30 ezer tonna körül alakul, amelynek túlnyomó része csiperke, kisebb része pedig laskagomba.

Gyakran veszel gombát? Akkor ezzel nem árt tisztában lenned

Termesztőket ellenőriztek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei az év elején.

A magyar termelési volumen ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban még mindig versenyképesnek mondható bizonyos szereplők esetében. A hazai nagyobb vállalkozások képesek felvenni a versenyt a lengyel termelőkkel, bár a két ország ágazati szerkezete jelentősen eltér egymástól. Lengyelországban ugyanis több olyan vállalat is működik, amelyek éves szinten több száz tonnás mennyiséget állítanak elő, így ott jóval nagyobb méretű és koncentráltabb termelői kör alakult ki. Mutsy Árpád szerint a hazai gombatermesztés helyzetének egyik legfontosabb pozitívuma, hogy a magyar ágazat ma már képes az egész éves belföldi igényt biztosítani.

A hazai termelésből exportra is jut, vagyis a gomba azon kevés zöldség-gyümölcs kategóriába tartozó termékek közé sorolható, amelyeknél Magyarország teljes önellátásra képes. Ez különösen fontos eredmény annak fényében, hogy az elmúlt években a termelők száma jelentősen csökkent

– fogalmazott az Agrárszektornak Mutsy Árpád.

A kedvező helyzetet azonban több tényező is nehezíti. Az egyik ilyen az időjárás, amely a gombatermesztés esetében elsősorban közvetett és energiaoldali hatásokon keresztül jelentkezik. A gombát ugyanis egész évben szabályozott klimatikus körülmények között kell tartani, ezért a nyári hőség közvetlenül növeli a hűtési igényt. Minél magasabb a külső hőmérséklet, annál több energiára van szükség ahhoz, hogy a termesztéshez szükséges körülményeket fenntartsák. Az aszály tehát nemcsak a szabadföldi növénytermesztést érinti, hanem a zárt termesztési rendszerekben dolgozó gombatermelőket is.

A szakember szerint azonban ennél is nagyobb probléma lehet az alapanyagok drágulása és hiánya. A gombatermesztéshez szükséges alapanyagok között kiemelt jelentősége van a szalmának, amelynek mennyiségét és árát közvetlenül befolyásolja a gabonatermesztés eredménye. Az idei aszályos időjárás miatt több gabonaféléből is kevesebb termett a megszokottnál, így a földeken rendelkezésre álló szalma mennyisége is csökkent. A termelők pedig a kieső gabonatermés miatt igyekeznek a szalmán keresztül is kompenzálni veszteségeiket.

Nyáron a nagyon nagy meleg és aszály miatt sokkal többet kell hűteni, és fajlagosan ez nagyon meglöki a költségeket. Az aszály miatt az alapanyagok, az inputanyagok ára is megnövekedett, illetve csak korlátozottan elérhető

– mondta a Magyar Gombatermesztők Egyesületének elnöke.

Ömlik ki ez a szuperélelmiszer Magyarországról: külföldön köt ki a java

Évente több tízezer tonna gombát exportál Magyarország az unió tagállamokba, különös tekintettel a közép-európai térségbe.

A költségek emelkedését ugyanakkor a termelők csak korlátozottan tudják érvényesíteni az értékesítési árakban. A magyar gombatermesztőknek ugyanis nemcsak a belföldi fogyasztók árérzékenységével kell számolniuk, hanem a külföldi importtal is. Mutsy Árpád szerint az erős forint különösen nehéz helyzetbe hozza az exportőröket, miközben a hazai kereskedelmi láncokkal sem egyszerű magasabb árat elfogadtatni, ha ugyanazt a terméket külföldről kedvezőbb feltételekkel tudják beszerezni. A lengyel importtal szembeni verseny ezért továbbra is meghatározó kérdés. Lengyelország az elmúlt két évtizedben rendkívül gyorsan fejlesztette mezőgazdaságát és gombatermesztését, ennek eredményeként mára Európa legnagyobb gombatermelőjévé vált. A lengyel éves gombatermelés a szakember szerint mintegy 350–400 ezer tonna, miközben Magyarországon 25–30 ezer tonna.

Mutsy Árpád szerint különösen figyelemre méltó, hogy Magyarországnak történelmileg jóval régebbi hagyományai vannak a gombatermesztésben, a lengyel ágazat azonban az elmúlt évtizedekben sokkal gyorsabban fejlődött. Véleménye szerint a lengyel mezőgazdaság és élelmiszeripar egészének fejlődése mögött egy következetesebb, hosszabb távú fejlesztési irány húzódott meg, amelyhez a magyar ágazatoknak is érdemes lenne felzárkózniuk. Magyarországon az elmúlt évtizedekben több szakmai szervezet is igyekezett növelni a gomba ismertségét és fogyasztását. A szakember szerint ennek eredményeként a magyar lakosság körében is egyre inkább tudatosul, hogy a gomba nem csupán egy köret vagy egy pörkölt alapanyaga, hanem számos étkezési formába beilleszthető, alacsony kalóriatartalmú élelmiszer. A fogyasztás jelenleg fejenként mintegy 1,5–1,8 kilogramm körül alakul.

A gomba elérhetősége is sokat javult az elmúlt évtizedekben. Míg korábban a fogyasztás jelentős része Budapestre koncentrálódott, a nagy áruházláncok és különösen a diszkontok terjeszkedésével ma már a kisebb vidéki településeken is könnyebben hozzáférhető a termék. Ez az ágazat számára azért is fontos, mert a fogyasztás növeléséhez nemcsak az szükséges, hogy az emberek kedveljék a gombát, hanem az is, hogy rendszeresen és egyszerűen hozzá tudjanak jutni.

Gyakran veszel gombát? Jó, ha tisztában vagy vele, mi derült ki róla

Magyarországnak meghatározó szerepe van az EU gombatermesztésben, Hollandia és Lengyelország mellett Magyarország látja el az EU gombapiacát.

A következő években ugyanakkor újabb kihívást jelenthet a munkaerőhiány. A gombatermesztés ugyanis jelentős kézimunkaerőt igényel, miközben egyre nehezebb megfelelő számú és megfelelő munkára alkalmas dolgozót találni. Emiatt a termelők egyre inkább keresik az automatizációban, a robottechnikában és a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket. Ezek a technológiák azonban egyelőre nem tudják egyik napról a másikra kiváltani a teljes kézi munkát, így a munkaerő költsége és elérhetősége továbbra is komoly hatással van a termelési önköltségre. Mindezek ellenére Mutsy Árpád szerint a gombafogyasztás hosszabb távú kilátásai kedvezőek lehetnek. Az egészségesebb étkezés iránti igény és a húsfogyasztás fokozatos csökkenése egyaránt olyan trendek, amelyek a gomba számára új lehetőségeket teremthetnek. A kihívást ugyanakkor az jelenti, hogy a fogyasztók nem feltétlenül növelik korlátlanul a zöldség- és gyümölcsfogyasztásukat, hanem az egyes termékek egymással is versenyeznek a vásárlók figyelméért és pénztárcájáért.

A problémák mellett is azt gondolom, hogy a fogyasztás stabil marad. A marketinget állandóan fenn kell tartani. Abszolút értelemben szerintem a friss fogyasztás növekedni fog, ezt a trendet látjuk, hogy a húsfogyasztás mindig egy picit csökkenőben van, az egészséges életmód miatt pedig tovább erősödhet a gombafogyasztás is

– tette hozzá.