A Meteorológiai Világszervezet (WMO) idén különösen erős El Niñóra számít. A jelenlegi előrejelzések szerint a Csendes-óceán felszíni vízhőmérsékletének anomáliája elérheti a 2,9 °C-ot, a tetőzés pedig november környékére tehető.

Az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) szerint több mint 90 százalékos a valószínűsége annak, hogy az El Niño október és december között rendkívül erős szintet ér el, és 97 százalékos eséllyel a jövő év elejéig kitart.

A jelenség a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásán keresztül az egész világgazdaságot érinti. A megváltozott csapadékeloszlás aszályt vagy rendkívüli esőzéseket okozhat, ami a rizs, a kukorica, a szója, a cukor és a kakaó kínálatát egyaránt veszélyezteti. Az Európai Központi Bank (EKB) becslése szerint egy mérsékelt El Niño hat-tizenkét hónapon belül mintegy 3 százalékkal emelheti a reál nyersanyagár-inflációt, míg az energiahordozókon kívüli nyersanyagok ára akár 5 százalékkal is nőhet, és ez a hatás tizenhat hónapig is fennmaradhat.

Erős El Niño esetén a globális élelmiszerárak két éven át emelkedhetnek, a tetőzéskor akár 9 százalékos drágulást is előidézve.

A Morgan Stanley elemzése szerint a cukor a legsérülékenyebb mezőgazdasági termék, hiszen India, Thaiföld és Délkelet-Ázsia gyengébb monszunesőzései visszafoghatják a cukornádtermelést, miközben Brazíliában a túlzott csapadék ronthatja a hozamokat. A gabonafélék általános, meredek áremelkedése ugyanakkor kevésbé valószínű, mivel az El Niño hatása régiónként és a csapadék időzítésétől függően eltérő; egyes területeken, például Argentínában a nedvesebb időjárás kifejezetten kedvezhet is bizonyos terményeknek. A réz szintén a magas kockázatú nyersanyagok közé tartozik, ugyanis Chilében az áradások fennakadásokat okozhatnak a bányászatban, Zambiában pedig az aszály csökkentheti a vízerőművek áramtermelését, ami korlátozhatja a bányák energiaellátását. Az energiaárakra gyakorolt hatás régiónként változó, tekintve, hogy egyes területeken az enyhebbre forduló telek mérséklik a földgáz- és villamosenergia-keresletet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatásai szerint az El Niño gazdasági hatása országonként jelentősen eltér. Ausztrália, Chile, India, Indonézia, Japán és Dél-Afrika jellemzően gyengébb gazdasági aktivitást tapasztal, míg az Egyesült Államokban és Európában bizonyos csatornákon keresztül akár növekedést is hozhat.

Az inflációs nyomás viszont a földrajzi fekvéstől függetlenül szinte minden országban megjelenik.

A Dartmouth College kutatói szerint az 1982–1983-as El Niño 5,7 billió dolláros gazdasági veszteséget okozott, a 2023-as jelenség pedig 2029-ig összesen 3 billió dolláros kárt idézhet elő, miközben a 21. század során bekövetkező El Niño-események összesített költsége akár a 84 billió dollárt is elérheti.

A logisztikai ágazatot sem kíméli a jelenség, 2023-ban például a Panama-csatorna vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, így a napi áthaladó hajók számát 36-ról 24-re kellett csökkenteni, ami megemelte a fuvardíjakat és meghosszabbította a szállítási időket. A növekvő költségek végső soron a fogyasztói árakban, a jegybanki kamatpolitikában, a vállalati jövedelmezőségben és az államháztartásban is éreztetik a hatásukat, így egy kezdetben regionális időjárási jelenség évekre kiható, széles körű gazdasági sokká alakulhat.