Nagy Szabolcs Nagykörűben őstermelőként sertésekkel foglalkozik, az állatokat neveli, majd feldolgozza és értékesíti is. A gazdasághoz kevés föld tartozik, inkább cseresznyével foglalkoznak, emellett édesapja nagyobb területein is besegít. A sertéstartás családi gazdálkodás keretében zajlik, havonta átlagosan mintegy 20 állattal. A legnagyobb problémát jelenleg egyértelműen a sertéstartás jövedelmezősége jelenti, mivel a takarmányárak és a sertésárak nincsenek olyan szinten, hogy megfelelően ellensúlyozzák egymást.
Azt kell mondanom, hogy most nem igazán éri meg sertést nevelni. Drága a takarmány, alacsony a sertés élő ára, de még akár a húst is elég nyomott áron lehet eladni
– fogalmazott az Agrárszektornak Nagy Szabolcs.
Ezzel etetik a sertéseket a drága szója helyett: sokan állnak át a trükkre
A gazda szerint ugyan az utóbbi időszakban valamennyit emelkedett a sertés ára, korábban azonban hosszú ideig nagyon alacsony szinten volt. Ez különösen a kisebb gazdaságokat hozza nehéz helyzetbe, ugyanis nekik egyetlen veszteséges év is komoly problémát okozhat. Nagy Szabolcs elmondása szerint az év elején a vágóhidak mintegy 400–450 forint plusz áfáért vették a sertést, ami az ő számítása szerint körülbelül 20–30 százalékkal maradt el az önköltségtől. Az ár azóta 500–600 forint körüli szintre emelkedett, de szerinte ettől még nem lett könnyű a kisebb termelők helyzete, hiszen ez körülbelül az önköltség szintjén van. A magasabb költségeket a feldolgozott termékek árában sem egyszerű teljes egészében érvényesíteni. A gazda füstölt kolbászt és más késztermékeket is készít, ezeknél valamennyit kénytelen volt emelni az árakon, ugyanakkor a multinacionális üzletekben számos olcsóbb, gyengébb minőségű termék is megtalálható. Ezekkel árban egy kisebb termelő nem tud versenyezni. A fogyasztók között ugyanakkor vannak olyanok, akik kifejezetten a minőséget keresik, és a néhány száz forintos kilogrammonkénti különbség kevésbé számít nekik, mások viszont egyértelműen az alacsonyabb ár alapján választanak.
A cseresznyetermesztés sem alakult kedvezően az idén. Az aszály miatt sok gyümölcs nem tudott megfelelően kifejlődni, miközben a cseresznyelégy és más kártevők is komoly problémát okoztak. A termés ráadásul nem egyenletesen alakult, ugyanis voltak olyan területek, ahol a tavaszi fagyok miatt szinte semmi nem maradt a fákon, máshol viszont rengeteg gyümölcs termett. Ahol sok cseresznye maradt, ott az aszály miatt a gyümölcs jelentős része nem tudott megfelelő méretűre nőni és minőségbeli problémák is voltak. A gazda szerint a cseresznyetermesztés helyzetét az értékesítési lehetőségek beszűkülése is súlyosbítja. Mint mondta, 15–20 évvel ezelőtt még egészen más volt a helyzet, akkor a termelésnek és az értékesítésnek is nagyobb biztonsága volt, exportpiacok is rendelkezésre álltak. Nagykörűből több kamionnyi cseresznye is külföldre ment, az egyik fontos irány Oroszország volt. Ma azonban ezek a lehetőségek már nincsenek meg, így még a szép, megfelelő minőségű cseresznyét is nehéz eladni. A termelő szerint ebben az is szerepet játszik, hogy korábban egyöntetű permetezéssel védekeztek a kártevők ellen, ami segítette az egységes minőség biztosítását és az exportot.
Teljesen átalakul a húsipar: ma már csak így lehet hatékonyan termelni
A sertéságazat jövője szempontjából pedig szerinte különösen aggasztó, hogy a fiatalok közül is egyre kevesebben látnak perspektívát az állattartásban. Tapasztalata szerint sokan már abbahagyták a sertésnevelést és a tenyésztést is, elsősorban azért, mert az alacsony felvásárlási árak mellett nem látták biztosítottnak a megtérülést. Egy kisebb gazdaság ugyanis nehezen engedheti meg magának, hogy hosszabb időn keresztül veszteségesen működjön, miközben a munkával járó terhek változatlanul megmaradnak.
Azért dolgozni, hogy elfáradjon az ember, mindenféle érdemi jövedelem nélkül, annak sajnos nincs sok értelme és ezt érzik a fiatalok is
– fogalmazott a gazda.
Krízis az EU-ban: egészséges sertések millióit kell leölni a merev szabályok miatt?
Nagy Szabolcs szerint ezért nemcsak az a kérdés, hogy jelenleg mennyiért lehet értékesíteni a sertést, hanem az is, hogy egyáltalán megmarad-e a kisebb termelők számára az a jövedelmi lehetőség, amely miatt érdemes folytatniuk a gazdálkodást. Ha valaki ma vágna bele egy 50–100 sertéses állomány kialakításába, egy rosszul alakuló időszakban jelentős veszteséget is elszenvedhet. Szerinte ilyen feltételek mellett nehéz új termelőket bevonni az ágazatba, miközben azok közül is sokan feladhatják a tevékenységet, akik már régóta benne vannak.
Ha nem lesz itt valami komoly változás, akkor nagy baj is lehet ebből, ami a sertéságazatot illeti.
