Ahogy azt az Agrárszektor már korábban megírta, komoly csökkenés figyelhető meg az elmúlt időszakban a sertéstenyésztésben és a sertéshústermelésben is Európában. A nagy nyugat-európai sertéshústermelő tagállamokban egyre fogynak az állományok, ezekkel együtt pedig a vágások számában is visszaesés tapasztalható. Ezzel összefüggésben a sertéshús fogyasztása is egyre csökken az EU-ban. Noha a jelenség és a visszaesés Magyarországot is érinti, az ezzel párhuzamosan kibontakozó másik trendből, az európai sertéságazat keletre tolódásából még profitálhat hazánk.

Rengetegen fordítanak hátat a sertéshúsnak: ezért mondanak le róla

Az európai országokban csökkenő tendenciát mutat a sertéshúsfogyasztás, ezzel egyidőben a sertésfeldolgozásban is visszaesés figyelhető meg.

Az Európai Unió önellátó a sertéshús vonatkozásában, bőven jut exportra is. Ám egyre nehezebb ezeken a piacokon a rendkívüli környezetvédelmi EU-s előírások közepette versenyképesnek maradni, így térvesztése lehet az unióból exportált sertéshúsnak a világpiacon. Legalábbis feltétlen meg kell találni azt a fizetőképes keresletet, aki az Európai Unióból érkező sertéshúst szeretné fogyasztani

 - tudatta lapunkkal a szakember.

Mi a helyzet Magyarországon?

2023 első fél évében a magyarországi vágóhidakon 2 millió 184 ezer sertést vágtak le, 2,5 százalékkal, vagyis 55 ezer darabbal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A KSH adatai szerint az élő sertés kivitelének volumene 10 százalékkal bővült, az import 3 százalékkal csökkent 2023 első öt hónapjában 2022 azonos időszakához képest, a forgalom nem változott számottevően. Az export 11,5 ezer tonna, az import 26,3 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitelnek több mint a kétszeresét tette ki. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Szlovákiába és Ausztriába irányult a 2023. január-májusi időszakban.

Aggasztó hírek érkeztek: mégis, mi történik a sertéshússal az EU-ban?

Évek óta egyre csökkenő tendenciát mutat a sertéshústermelés az Európai Unió tagállamaiban.

A 2023-as év magas termelői értékesítési árakat hozott, a korábbi évekhez képest olcsóbb takarmányárak mellett, ami a termelési költségekre 60-70 százalékban van hatással. Ugyanakkor ez gazdaságonként változhat: azok a gazdák, akik még a tavalyi extrém magas áron vásárolt alapanyagból készítették takarmányaikat, ott mérsékelt jövedelmezőségről beszélhetünk csak

 - közölte Fitos Gábor. Hozzátette, nem szabad elfelejteni ugyanakkor a 2021-22 gazdasági éveket, ahol a sertéságazat jövedelmezősége erősen negatív volt, sok termelő felhagyott tevékenységével, rendkívül magas kamatkörnyezetben likviditási problémákkal küzdöttek, így óriási károk keletkeztek az ágazatban. Az idei év elég lehet arra, hogy ezeket a pénzügyi veszteségeket kitermeljék a sertéstartók, tehát 3 év távlatában egy pozitív nulla legyen a termelési eredmény, miközben beruházásokat, állománycseréket hajtottak végre. Habár a kocaállomány csökkent itthon, ez nem csak abból ered, hogy felhagytak a termelők a tevékenységgel. Főleg az állománycseréknek köszönhetően jobban termelő kocákat állítottak termelésbe a gazdák, jobb állategészségügyi státusz mellett kevesebb kocával is előállítható ugyanaz a hízó alapanyag.

Egyre többen mondanak le a húsról Németországban

Jelentősen változnak az élelmiszer-fogyasztási szokások Németországban, ma már a megkérdezett németek fele korlátozza tudatosan húsfogyasztását, és csak minden ötödik német eszik naponta húst. Az eredmények szerint a húskészítmények helyett a növényi eredetű alternatívák napi fogyasztása jelentősen megnőtt. Ahogy az Agrárszektor Fitos Gábortól megtudta, a statisztika és a kereskedelmi kimutatások is alátámasztják, hogy jelentős mértékben, 10 kilogrammal kevesebb húst esznek a német lakosok az elmúlt 10 évben, ráadásul aggasztó, hogy ez a csökkenés az utóbbi években felgyorsult. Kiemelte, annak, hogy a fogyasztók így reagálnak, politikai okai is vannak, jelenleg Németországban ugyanis egy vegán agrárminiszter regnál, aki nem segíti az állattenyésztőket, sőt éppen kihangsúlyozza az általa vallott életforma vélt előnyeit.

Emellett a zöld lobbisták rendkívül hangos negatív kampányai is elérik a fogyasztókat és próbálják befolyásolni a fogyasztási szokásokat. Bizonyosan az sem elhanyagolható befolyásoló tényező, hogy Németországban is a gazdasági helyzet a korábbi évekhez képest sokkal rosszabb, a pénztárcákban megmaradó reáljövedelemre negatív hatással voltak az elmúlt pár év gazdasági eseményei. És igen a német lakosság is árérzékeny.

Nem költenek már erre az élelmiszerre a németek: sokan lemondanak róla

Jelentősen változnak az élelmiszer-fogyasztási szokások Németországban, egyre kevesebben vesznek húst.

Hova tart a német sertéstenyésztés?

Németországban az elmúlt egy-két évben felgyorsultak az események, rendkívüli mértékben csökken, évtizedek óta nem látott mélypontra süllyedt a német sertésállomány, tavaly közel 7 százalékos visszaesés történt az állományban - hangsúlyozta a szakember. Aggasztó, hogy egyes előrejelzések szerint akár 50 százalékkal is csökkenhet a bent álló állomány nagysága 10 éves távlatban. A vágóhídi adatok is alátámasztják a statisztikákat, hiszen a vágások száma is jelentősen, közel 10 százalékkal csökkent.

Egész Európában csökkenhet a húsfogyasztás

A húsfogyasztás generálja a keresletet, ami normális piacműködés esetén befolyásolja a termelői értékesítési árakat - közölte Fitos Gábor. Németország mellett a többi tagországban főleg a negatív gazdasági hatások miatt várható, hogy csökkenni fog a sertéshús fogyasztása. Ugyanakkor Németország, mint alapító tagállam jelentős hatással lehet az Európai Unióban előírt termelési feltételek kialakításában, amelynek ez a tendencia nem kedvez, a többi tagországnak tehát résen kell lenni az érdekérvényesítés területén. Elmondta, a fiatalabb generáció is mérsékli a húsfogyasztását, teret nyernek a helyettesítő termékek a húsok rovására, de az előrejelzések még mindig azt mutatják, hogy világszinten egyre több hús alapú fehérjére lesz szükség.

A statisztikák szerint biztos, hogy Magyarországon is számítani kell a húsfogyasztás csökkenésére, amely főleg a családok pénzügyi helyzetére vezetendő vissza. A jelentős árnövekedésnek, az inflációnak, valamint a magyar fogyasztó rendkívüli árérzékenységének biztosan lesz hatása a fogyasztásra itthon.