André de Paula brazil mezőgazdasági miniszter és Szun Mej-csün, a kínai vámhatóság (GACC) vezetője májusban Pekingben egyeztetett a sertésbelsőségek és -melléktermékek, például a csülök, a fül, az orr, a farok, valamint a belső szervek exportját szabályozó jegyzőkönyvről. A felek véglegesítették a technikai feltételeket, így a megállapodás hivatalos aláírása már a közeljövőben várható. A dokumentum szentesítése után a brazil mezőgazdasági tárca tájékoztatja az exportőröket az egészségügyi és működési követelményekről, míg a kínai fél elindítja a piac megnyitásához szükséges belső eljárásokat. A tárgyalópartnerek arról is megállapodtak, hogy a következő hónaptól bevezetik a hústermékek elektronikus tanúsítását, ami jelentősen egyszerűsíti majd a kétoldalú kereskedelem adminisztrációját.

A sertésbelsőségek távol-keleti értékesítése rendkívül jövedelmező lehet a brazil termelőknek, mivel ezek a részek az ázsiai konyhában rendkívül keresettek. A vágási melléktermékek jobb exportja révén a hasított testek hozzáadott értéke is növekszik. Szun Mej-csün a találkozón kiemelte, hogy Kína 2025-ben 51,4 milliárd dollár értékben importált brazil agrártermékeket, ami a két ország közötti teljes kereskedelmi forgalom mintegy felét tette ki.

A tárgyalások kedvező időszakban zajlanak a brazil sertéshús-kivitel szempontjából. A Brazil Állati Fehérje Szövetség (ABPA) adatai alapján 2026 első négy hónapjában az export volumene elérte az 532 200 tonnát, ami 14,2%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, miközben az exportbevétel 1,09 milliárd dollárról 1,24 milliárd dollárra emelkedett. Áprilisban a Fülöp-szigetek maradt a legnagyobb felvásárló 35 900 tonnával, a második helyre pedig Japán lépett elő 16 600 tonnával, ami 131,9%-os éves bővülést jelent, miközben Kína 11 800 tonna húst importált.

A kiemelkedő exportteljesítmény ellenére a helyi termelők nehéz helyzetben vannak. A Cepea/Esalq adatai szerint a hasított sertés átlagára 2024 novemberében kilogrammonkénti 15,10 realról (2,36 euró) mintegy 8,70 realra (1,36 euró) zuhant, ami 42,4%-os visszaesést jelent. Marcelo Lopes, a Brazil Sertéstenyésztők Szövetségének (ABCS) elnöke kifejtette, hogy a piaci túlkínálat miatt több régióban is az önköltségi szint alá estek az árak. A szakember úgy véli, hogy a stratégiai piacokhoz, köztük a kínaihoz való szélesebb körű hozzáférés segíthet enyhíteni a belföldi kínálati nyomást, és javíthatja a brazil sertéságazat jövedelmezőségét.