Őszibarack

Az őszibarack a rózsafélék családjába és a Prunus nemzetségbe tartozó gyümölcsfa. Legközelebbi rokona a mandula, hazánkban igen kedvelt gyümölcsnek számít.

Az őszibarack jellemzői

Az őszibarack legközelebbi rokona a mandula, távolabbi rokonai a szilva és a kajszibarack. Őshazájának régebben Perzsiát tartották, a kutatások azonban ezt nem bizonyították, mivel a kínai irodalomban már i.e. több száz évvel, több helyen is említi, ezért feltételezhető, hogy innen származik. Az őszibarack európai elterjedésének forrása Itália, majd Franciaország, ahol a kedvező életkörülmények és tenyésztési feltételek miatt, nem csak termesztik, de fajtáinak szaporítása is fellendült. A 20. század első felében, a budaörsi barack gyakorlatilag fogalommá vált nemcsak Magyarországon, hanem nyugodtan Európa jelentős részén is; Horvátországba, Ausztriába valamint több más országba exportálták.

Az őszibarack felhasználása és jótékony hatása

Az őszibarack önmagában is kedvelt, egészséges csemege, de számos étel is készíthető belőle, többek között levesek, krémek, sütemények, joghurt, befőtt, fagylalt, gyümölcssaláta, jól illik egyes húsok mellé, valamint kellemes lehet üdítőként is. Szinte nincs olyan szervünk, amelynek ne tenne jót az őszibarack: tele van vitaminnal, ásványi anyagokkal, ráadásul sokféleképp elkészíthető, már egyetlen közepes gyümölcs is képes fedezni napi C-vitamin szükségletünk 13,2 százalékát. Ez a tápanyag pedig felgyorsítja a sebgyógyulást, és segít az immunrendszerünk erősítésében is.

Emellett az őszibarack javíthatja a látást, jól beilleszthető a fogyókúránkba, erősíti az immunrendszert, a csontokat, de jó még a fogaink egészségének megőrzésére is, köszönhetően fluoridtartalmának. Mindezen túl az őszibarack remek E-vitaminforrás: ez az antioxidáns testünk többféle sejtjének is nagyon fontos. Sőt, segít az egészséges immunrendszer megőrzésében, valamint az erek belső falán keletkező lerakódások megelőzésében is.

Az őszibarack termesztése

Az őszibarack fény és melegigényes fa, ezért ültetési helyéül lehetőleg egy napos, világos helyet válasszunk. Fontos, hogy a téli fagyokat viszonylag jól átvészeli, azonban a korai tavaszi fagyok károsíthatják bimbóit. Egészen jól bírja a szárazságot, ugyanakkor, a bőséges és jó minőségű terméshez öntözést igényel. Nyári aszályban, öntözés nélkül, gyümölcsei aprók és íztelenek lesznek.

Talajok közül legjobban a kissé meszes, lazább, levegősebb szerkezetű, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. A túlságosan meszes talajú és a magas talajvizű területeket kerüljük vele! A gazdag termés érdekében az őszibarack gondozása során nem szabad megfeledkezni a tápanyagok pótlásáról sem. Az őszibarack nem mentes a betegségektől és a kártevőktől sem, ezért az őszibarack ültetésével növényvédelmi teendőkre is kell számítani. Szintén elmaradhatatlan feladat az őszibarack metszése is. Őszibarackot konténeres és szabadgyökerű kiszerelésben is vásárolhatunk. A konténeres őszibarackot a téli fagyos hetek kivételével bármikor ültethetjük, a szabadgyökerű őszibarack ősszel és kora tavasszal ültethető a kertbe.

A megvásárolt szabadgyökerű őszibarackot lehetőség szerint azonnal ültessük el. Ha erre mégsincs mód, akkor az ültetésig állítsuk vízbe, ne hagyjuk, hogy kiszáradjon. Az ültetés előtt a szabadgyökerű őszibarack gyökereinek végéből, metszőollóval csípjünk le 1-2 cm-t, ügyelve arra, hogy minél többet tartsunk meg a gyökérzetből. Konténeres őszibarack esetében erre nincs szükség. Ültetésnél pedig mindenképpen vegyük figyelembe az őszibarack említett igényeit, és eszerint válasszuk ki a legideálisabb helyet számára. Ezt követően ássuk ki az ültető gödröt, ami nagyjából kétszerese legyen a gyökérrendszer méretének.