Hans Olijslagers, a Topigs Norsvin technológiai igazgatója szerint az elmúlt két évtizedben hatalmas változások történtek a sertéságazatban. A genetikai szelekcióhoz ma már minden korábbinál több adat áll rendelkezésre, és olyan vizsgálatokat is el lehet végezni, amelyek segítségével részletesebb képet kaphatnak az állatok szervezetéről. Például a szív és a tüdő térfogatát, a csontszerkezetet, az izomszövetet, valamint a zsír mennyiségét is lehet ma már vizsgálni. Mindezek alapján pontosabban lehet kiválasztani azokat a genetikai állományokat, amelyek a termelés szempontjából kedvező tulajdonságokat hordozzák.
Drasztikus lépést tettek a dánok: ez az egész EU mezőgazdaságára hatással lehet
A hús előállításánál ugyanakkor nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is fontos szempont, ezért a szakember szerint a zsírszázalék vizsgálata is lényeges. Legalább ilyen fontos azonban az is, hogy olyan genetikai jellemzőket válasszanak ki, amelyek mellett csökkenthető az állomány elhullása. Ez különösen érzékeny kérdés a sertéstartásban, ezért a genetikai fejlesztések egyik fontos célja az elhullási adatok mérséklése. A technológiai fejlődés közben a sertések mindennapi viselkedésének megfigyelésében is új lehetőségeket nyit. A szakember szerint ma már gyakorlatilag mindent lehet kamerázni, így figyelemmel kísérhető többek között a takarmányfogyasztás és az állatok viselkedése is, akár a fialási időszakban. Utóbbi azért is fontos, mert szerinte a malacoknak ebben az időszakban is lehetőséget kell biztosítani a szabad mozgásra. Ez nemcsak a termelés, hanem a társadalmi elvárások és a fogyasztói szempontok miatt is egyre fontosabb kérdés.
A genetikai szelekció egyik sajátossága, hogy a kiválasztott tulajdonságok nem azonnal jelennek meg a piacon. A szakember szerint ugyanakkor éppen ezért fontos előre gondolkodni, hiszen ami ma a tenyésztési programokban kiválasztásra kerül, az néhány év múlva már a termelésben is megjelenhet. Ehhez azonban megfelelő egészségi állapotú állományokra és hatalmas mennyiségű adatra van szükség. Hans Olijslagers szerint az adatok kulcsfontosságúak a genetikai fejlesztések szempontjából, hiszen a cél az állomány genetikai tulajdonságainak folyamatos javítása. Szerinte az ellenálló képesség javítása, az antibiotikum-rezisztencia csökkentése és új tenyészpopulációk megjelenése egyaránt fontos feladat lesz.
Ezzel etetik a sertéseket a drága szója helyett: sokan állnak át a trükkre
Fel kell készülnük mostani és a jövő problémáira is. A hosszú állatszállítás egyre nehezebb, így készülni kell az embriószállításra is
– mondta a technológiai igazgató.
A jövő kihívásai között a munkaerőhiányt is kiemelte. Elmondása szerint a munkaerő minősége és mennyisége egyaránt alacsony, ezért az ágazatnak egyre nagyobb mértékben kell a technológiai és genetikai fejlesztésekre támaszkodnia. A következő években ezért egyre nagyobb szerepet kaphat a kutatás-fejlesztés, a genetika, az állatok ellenálló képességének javítása és a technológia használata. Hans Olijslagers szerint az ágazatnak mindezekbe egyre többet kell invesztálnia, miközben olyan közös kihívásokkal is szembe kell néznie, mint a klímaváltozás és a sertéspestis.
A klíma és a sertéspestis mind közös probléma, fontos, hogy ezek mindenkit érintenek, és erre közösen kell felkészülnünk és reagálnunk
– hangsúlyozta Hans Olijslagers.
Jonatan Sanchez-Osorio, a Topigs Norsvin Délkelet-európai klaszterének műszaki vezetője szerint a termelőknek ezért úgy kell optimalizálniuk a gazdaságokat, hogy csökkenő erőforrások és munkaerő mellett is fenn tudják tartani a termelést, miközben a fogyasztók elvárásainak is meg kell felelniük. Ehhez szerinte olyan állományokra van szükség, amelyek a betegségekkel szemben is ellenállóbbak. A genetikai vizsgálatoknak köszönhetően már az elmúlt években is jelentős eredményeket sikerült elérni. A szakember szerint a 2021 és 2024 közötti időszakban stabilabbá vált a malacok születési súlya, miközben a napi súlygyarapodás 60 grammal nőtt. Ezek azok a termelési célok, amelyeket a genetikai fejlesztésekkel el lehet érni.
Krízis az EU-ban: egészséges sertések millióit kell leölni a merev szabályok miatt?
A takarmány ára kulcskérdés. Élő munkaerőt nagyon nehéz találni, ezért optimalizálni kell, hogy csökkenő számok mellett fenn tudjuk tartani a termelést, és mindeközben a fogyasztók elvárásainak is meg tudjuk felelni
– mondta Jonatan Sanchez-Osorio.
A genetikai fejlesztéseknek ugyanakkor közvetlen gazdasági jelentőségük is lehet. A szakember szerint a húshozamnál is komoly árrés alakulhat ki az ilyen beavatkozások révén, hiszen az állatok teljesítményének javításával extra kilogrammokat lehet előállítani. Elmondása szerint ez akár 2,6 euróval is növelheti az árrést. A következő időszakban ezért az egyik legfontosabb cél a növekedés fokozása és a takarmányhasznosulás további javítása lehet. Ezzel párhuzamosan pedig az állatok robusztusságát is növelni kell, vagyis olyan sertéseket kellene kialakítani, amelyek a különböző környezeti és állategészségügyi kihívásokkal szemben is jobban teljesítenek. A klímaváltozás hatásai miatt azt is figyelembe kell venni, hogy az állatok mennyire képesek alkalmazkodni a megváltozó körülményekhez.
A szakember szerint a jövőben nem kizárólag a teljes hizlalási időszak eredményeit kell vizsgálni, hanem az elsődleges termelési szakaszok súlygyarapodását is. A tenyésztésben emellett az emlőszám növelése és a leválasztások számának javítása is fontos cél, hiszen minden egyes malac számít a termelés szempontjából.
Az a cél, hogy a súlynövekedés gyorsan fokozódjon, a takarmányhasznosulás egyre jobb legyen, és minél inkább robusztus legyen a sertés
– hangsúlyozta Jonatan Sanchez-Osorio.
