A rekordhőhullámok és a krónikus vízhiány egész Közép- és Kelet-Európában visszavetik a kukoricatermést, ami számos gazdálkodót a termelés feladására kényszerít. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közölte, hogy Magyarországon a 20. század eleje óta nem mértek ilyen alacsony nyári csapadékmennyiséget, miközben az átlaghőmérsékletek a 2024-es rekord után a második legmagasabbak voltak, ami komoly csapást mért a mezőgazdaságra - tudósított a Reuters.

Az elmúlt évek éghajlati hatásai nem írhatók le a megszokott folyamatokkal. Rendkívül szélsőséges események játszódtak le

– fogalmazott Kurali. Hozzátette, hogy az idei aszály jelentős károkat okoz a mezőgazdaságban, ami a gazdasági teljesítményt is fékezi, jövőre pedig az El Niño-jelenséggel, valamint az üzemanyag- és műtrágyaköltségek miatti globális élelmiszerár-emelkedéssel együtt fokozhatja az árnyomást. Az alelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerárak csökkenő trendje, amely eddig érdemben hozzájárult a hazai infláció mérséklődéséhez, nem feltétlenül tartható fenn.

A jegybank, amely a legutóbbi ülésén 25 bázisponttal 5,5 százalékra csökkentette az alapkamatot, szeptember 22-én tartja a következő kamatdöntő ülését, amelyen a frissített negyedéves előrejelzéseit is közzéteszi. Kurali elmondta, hogy a jegybank a klímakockázati forgatókönyvek állandó elemként való beépítését mérlegeli a monetáris politikai döntéshozatalba, és rendszeresen értékelné azok növekedési és inflációs hatásait. Módszertani kihívásként emelte ki ugyanakkor, hogy az éghajlati modellek jellemzően jóval hosszabb időtávot ölelnek fel, mint a jegybank 18–24 hónapos monetáris politikai horizontja.