A búza betakarított területe 7,6%-kal bővült, hozama közel 1,4-szerese volt az egy évvel korábbinak. A termésmennyiség az összes vármegyében emelkedett. A legfontosabb kenyérgabona közel ötödét Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében takarították be, hektáronkénti hozama Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt a legkiemelkedőbb (6,7, illetve 6,4 tonna). A kukorica termésmennyisége közel 2,3-szeresére nőtt, miközben a betakarított területe 6,0%-kal zsugorodott. A hozam és a hektáronkénti termésmennyiség valamennyi vármegyében felülmúlta a 2022. évit - derül ki a KSH adataiból.

Nagy veszélyben a mezőgazdaság: a 2022-es aszály csak a kezdet volt

2022-ben az egész ország a bőrén érezte a klímaváltozás okozta rekord aszály következményeit.

A két évvel ezelőtti aszály súlyosságát az Agrárminisztérium becslései is jól mutatják: Magyarországon a 2022-es nyári aszály miatt több, mint 690 ezer hektárnyi földön veszett oda a termés. Az ország emberemlékezet óta először kellett kukoricát importáljon, mivel a szokásos 6,5-9,3 millió tonnához képest kevesebb, mint a fele lett a hozam. A tavaly előtti forró, száraz nyár az egész északi féltekét súlyosan érintette. Az Európai Unió területén a Copernicus műholdas földmegfigyelési rendszer adatai szerint 2022 nyarán erdő- és bozóttüzek több, mint 750 ezer hektár területet perzseltek fel. Ez több, mint kétszerese a 2006 és 2021 közötti éves átlagnak, ami 260 ezer hektár. Az Egyesült Államokban az árpatermelés több, mint felét érte súlyos aszálykár, többek közt a kukoricaföldek 28%-a, az őszi búza 53%-a, a rizstermesztés 41%-a szenvedte meg az aszályt.

Az idei év pozitívabban indult a kukorica esetében, ám nem örülhettek sokáig a gazdák: ahogyan lapunk beszámolt róla, a kukorica legsérülékenyebb időszaka, a virágzás már véget ért mire a kánikula megérkezett, a hőstressz így is sokat árt a növényeknek és lényegesen szerényebb terméskilátásokat vetít előre. Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora lesz a kiesés, egy viszont biztos: a tartós hőség nem ígért semmi jót. A szerencsésebb, dunántúli területeken ennek ellenére is hamarosan mínusz egy tonnát lehúzhatnak a gazdák a várt hektáronkénti hozamból. Ahol azonban eddig sem volt elegendő csapadék, ott nem sok kapaszkodó van: egy hektárra vetítve akár 2-3 tonna is lehet a hőség számlájára írható kiesés.

A hőség ára: most ég el egymillió tonna kukorica

Minden kánikulai nappal 200 ezer tonnányi kukoricáról kell lemondania az országnak és egyelőre nem látszik az enyhülés.

A termés ötödét Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyében takarították be, a fajlagos hozama hét vármegyében 9,0 tonna, vagy afeletti értékre (Borsod-Abaúj-Zemplénben kimagasló 9,6 tonna/hektárra) emelkedett. A napraforgó betakarított területe 0,8, a repcéé 7,6%-kal mérséklődött, ennek ellenére a termésmennyiség országosan 1,5, illetve több, mint 1,2-szeresére bővült. A napraforgó hozama egy (Zala), a repcéé három (Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, valamint Zala) vármegye kivételével felülmúlta az előző évit. A hektáronkénti terméseredmények is növekedtek, utóbbi növénynél valamennyi vármegyében, előbbinél kettő (Vas és Zala) kivételével felülmúlva a 2022. évit.

Nem mutat rossz képet a hazai állattenyésztés

A KSH adataiból kiderült, hogy Magyarországon 2023. december 1-jén sertésből és juhból többet, tyúkból és szarvasmarhából kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál. A szarvasmarha-állomány (862,1 ezer) összességében 2,6%-kal mérséklődött. A hazai állomány közel négytizedét istállózó négy vármegyében (Hajdú-Bihar, Pest, Bács-Kiskun és Békés) 1,6-4,9% közötti mértékben fogyott az állomány. A vármegyék közül Borsod-Abaúj-Zemplénben nőtt legjelentősebben (egyötöddel) a létszám. Száz hektár mezőgazdasági területre vetítve a legtöbb szarvasmarhát Pest és Hajdú-Bihar vármegyében (27, illetve 26) tartották.

Annyi német mond le erről az élelmiszerről, hogy egyre többen aggódnak

Németországban egyre kevesebb húst fogyasztanak, ezért vannak olyan húsipari cégek, melyek feladják jelenlétüket az országban.

A sertésállomány (2,6 millió) 2022. december 1-jéhez képest országosan 1,9%-kal bővült. A sertésállomány közel fele (az 5,4 és 31% közötti növekedést mutató) négy vármegyében, Hajdú-Biharban (16,1%), Baranyában (11,1%), Bács-Kiskunban (9,9%) és Békésben (9,8%) összpontosult. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó sertések száma Komárom-Esztergom vármegyében (171) a hazai átlag (51) 3,4-, Baranyában (128) 2,5-, Hajdú-Biharban (102) 2,0-szeresét tette ki.

Tovább csökken a marhaállomány, de kevesebb a ló és a kecske is

Ahol csak lehetett, a legeltetést választották a termelők a költségek kordában tartása érdekében.

Meglepő számokat mutatott a baromfiágazat

Nemrégiben az Agrárszektor is megírta, hogy több mint felével nőtt Magyarország élősertés- és ötödével a sertéshús-exportja, miközben mindkét kategóriában nőtt a behozatal is, de alig 10 százalékot meghaladó mértékben - ebből is látszik, hogy jól vette az ágazat az akadályokat. A juhok száma (907,1 ezer) országosan 4,1%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A hazai juhállomány együttesen közel felével rendelkező vármegyék közül

• Bács-Kiskunban 7,8%,
• Szabolcs-Szatmár-Beregben 13%-kal gyarapodott,
• Hajdú-Biharban 7,1%-kal csökkent az egyedszám.

Hasít a magyar sertésexport, nagyot nőtt a kivitel

Mind az élőállat-, mind pedig a húskivitel jelentősen emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, de az árak már csökkennek.

A baromfisok tavaly komoly akadályokba ütköztek a madárinfluenza miatt, tombolt a járvány Európában, köztük Magyarországon is. Év elején arról számoltunk be, hogy januárig több mint 1,5 millió állatot öltek le Magyarországon 2023 novembere óta, kivel megjelent a magas patogenitású madárinfluenza vírusa hazánkban. Csak abban az időben a betegség jelenlétét 75 baromfitartó telepen. A Nébih kiemelte, a telepek nagy része nem egymástól, hanem a vadmadaraktól fertőződött meg. Bár több országban is elkezdtek kidolgozni vakcinát a madárinfluenza ellen, Magyarországon még nem engedélyezett ezek használata, aminek szakmai és kereskedelmi okai egyaránt vannak.

A KSH adatai arra mutattak rá, hogy a tyúkok száma 1,3%-kal 28,7 millióra fogyott. A vármegyei rangsor elején 7,9, illetve 3,1 millió egyeddel álló Szabolcs-Szatmár-Beregben és Bács-Kiskunban ellentétesen változott a létszám, előbbiben 5,5%-kal bővült, míg utóbbiban az egy évvel korábbihoz képest jelentős, mintegy 28%-os visszaesés következett be.