Takarmányborsó

A takarmányborsót itthon abrak- és zöldtakarmánynak termesztik, ami gazdaságos, hiszen a gyökerükön élő baktériumok miatt csökkenthető a területre kijuttatandó műtrágya mennyisége.

A takarmányborsó előveteményként is kiváló, hiszen javítja a talaj biológiai értéket, korán betakarítható és kedvező tulajdonságokkal rendelkezik kórtani szempontból is. Ami pedig még fontosabb, hogy a talaj víz- és tápanyagkészletét sem zsarolja ki.

A takarmányborsó termesztése és ápolása

A takarmányborsó rövid tenyészidejű (nagyjából 80-100 nap), hidegtűrő növény, és nem érzékeny a tavaszi fagyokra sem, ami manapság nagy kincsnek számít. Meg kell különböztetni az őszi (télálló) és a tavaszi vetésű takarmányborsókat: a tavaszi borsó már 3-4 ° C-on csírázik, a kisebb fagyokat már 2-3 leveles korában is kibírja. A télálló fajtáknál viszont a -10-15 ° C-os hideget is túl kell élniük. A borsó egyébként jól fejlődik csapadékos, hűvös időben is, nem hőigényes. Vegetatív növekedéskor 12-14 ° C, a virágzás-érés időszakában 18-20 ° C elegendő számára. A vizet is jól tudja hasznosítani, a kora tavaszi szárazságot viszont nehezen viseli. A talajjal szemben azonban már igényes, legjobban a tápanyagokban gazdag, mélyrétegű és kellő mértékben ellátott talajokat preferálja. A hideg és vizes talajokat nem igazán tolerálja, de kedvező tápanyagszint esetén akár gyengébb talajokon is lehet termeszteni. A levegőzött, lazított talajok is előnyösek számára, köszönhetően a gyökérgümőkön élő nitrogéngyűjtő baktériumoknak.

Az őszi takarmányborsót október közepéig, a tavaszit pedig márciusban el kell vetni. A csírázás 2- 3 ºC-on már megindul, de a gyors kelés 6-8 ºC-os talajhőmérsékleten jön létre. Hideg talajban nem érdemes vetni, mivel, az állomány heterogenitása kinyúlhat az érés idejére is, ami nehezíti a betakarítás egyöntetű kivitelezését, 5-8 centiméter mélyre, 12 vagy 15-20 centiméteres sortávolságra vethetjük, a talaj szerkezetétől függően. A vetőmag mennyiségét tekintve hektáronként 200-300 kilogramm.

Érdemes megemlíteni a vetésváltást is: leggyakrabban két kalászos közé szokott kerülni a takarmányborsó, például a búza jelentős terméstöbbletet ad a borsó elővetemény után. Már szó volt a nitrogénről is, mely ebben az esetben is visszaköszön, hiszen a borsó mintegy 50-100 kg/ha nitrogént hagy vissza a talajban – ez különös nagy jelentőséggel bír a bio-termesztésnél és a környezetkímélő gazdálkodásnál is. Azt viszont szem előtt kell tartani, hogy a vetésforgót úgy kell megtervezni, hogy a borsó 4 évig nem vethető önmaga és egyéb pillangós virágú növény után sem! A takarmányborsó legjobb előveteménye az őszi kalászosok, közepes a kukorica. Fontos az is, hogy ne vessünk borsót olyan növény után, mely termesztése során használt gyomirtó szerek szermaradványai károsan hatnak a borsóra!

A takarmányborsó betegségei

A borsófajták eltérő fogékonysággal rendelkeznek a lisztharmat, a szklerotíniás tőpusztulás, a peronoszpóra és a levél-, szár- és hüvelyfoltosság kórokozóival szemben. A levéltetvek, tripszek, ormányos bogarak, barkók és a bagolylepke lárvák is a gyakoribb kártevői közé tartoznak, melyek ellen a Nébih által engedélyezett peszticidekkel lehet védekezni. A gyomirtásra is oda kell figyelni, mivel a gyomelnyomó képessége gyenge, ajánlott kelés előtt, vetés után egy alapgyomirtásban részesíteni.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
Támogatott tartalom

Heti fókusz: Stop stressz! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.