A Mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) első előrejelzésének eredményei szerint 2025-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátásának folyó alapáron számított értéke 6,2 százalékkal haladta meg a 2024. évi szintet. A termelési költségek összességében 3,6 százalékkal nőttek, ennek következtében a bruttó hozzáadott érték 10,8 százalékkal, míg a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem 21,1 százalékkal emelkedett 2025-ben a 2024. évi eredményhez képest. Az egy teljes munkaidős dolgozóra kalkulált mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem 2025-ben 6,4 százalékkal emelkedett a 2024. évivel összevetve - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) adatai alapján készített legfrissebb előrejelzésből.

A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása 2025-ben az előzetes adatok szerint meghaladta a 4,4 ezer milliárd forintot. A 2024-ben bekövetkezett 5,4 százalékos csökkenést követően ismét növekedésnek indult, így a kibocsátás értéke elérte, sőt meg is haladta a 2023-as szintet. A prognózis szerint 2025-ben a növekedés mértéke több mint 6 százalék lesz.

Jócskán megnőtt a növénytermesztési és kertészeti termékek termelői árszínvonala

A növényi termékek kibocsátásának volumene 8,7 százalékkal szűkül, míg az állatok és állati termékek termelésének volumene 2,5 százalékkal bővül az előzetes adatok alapján. A növénytermesztési és kertészeti termékek termelői árszínvonala 14 százalékkal, az élő állatok és az állati termékeké 7,6 százalékkal emelkedett 2025-ben. A termelés volumenváltozása, az árak alakulása, valamint a termeléshez kötött támogatásokat figyelembe véve a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának értéke folyó alapáron 4,1 százalékkal, az állatok és állati termékek kibocsátásának értéke 10,2 százalékkal nőtt.

A mezőgazdaságot szélsőséges időjárás sújtotta 2025-ben. A hosszan tartó szárazság és az egyenetlen csapadékeloszlás több térségben jelentős terméskiesést okozott. Ugyanakkor a melegebb periódusok gyorsították egyes kultúrák fejlődését, de a vízhiány miatt ez az előny sok helyen nem tudott érvényesülni. A prognózis készítésének időpontjában rendelkezésre álló információk adatai szerint a gabonafélék kibocsátásának volumene 6,3 százalékkal esett vissza, a kibocsátás alakulásában a kukorica jelentős terméscsökkenésének (-28,8 százalék) meghatározó szerepe volt.

Jól teljesített a búza 2025-ben

Az elmúlt öt év folyamán 2021 bizonyult a búzatermesztés csúcspontjának, amikor is a termésátlag elérte az 5,9 tonnát hektáronként. A tavalyi 5,3 millió tonnás termésmennyiséghez képest 2025-ben – az előzetes adatok alapján – 5,8 millió tonna búzát takarítottak be, ami 5,5 tonnás hektáronkénti hozamot jelent. Ennek köszönhetően 2025-ben a búza termésmennyisége mintegy 9,8 százalékkal haladta meg az előző évit az előrejelzések alapján.

A többi gabonaféle betakarított mennyisége változatos képet mutat az előzetes adatok szerint: az árpa volumene 9, a rozsé 1,6 százalékkal emelkedett, míg a zabé enyhe, mindössze 0,3 százalékos mérséklődést mutat a 2024-es évhez viszonyítva. A jelentés készítésekor rendelkezésre álló információk szerint 2025-ben a napraforgó 6,2, míg a repce termésmennyisége 7,3 százalékkal volt kevesebb, mint a 2024. évi eredmény.

Durva visszaesés figyelhető meg a gyümölcsöknél

A gyümölcstermés (szőlővel együtt) összességében jelentősen visszaesett (–32,4 százalék), amelyből a körténél 17,5, míg az almánál 47,6, százalékos a csökkenés. Az őszibarack termése csökkent a legnagyobb mértékben az előzetes adatok szerint 68 százalékkal maradt el a tavalyi évitől. Az előrejelzés alapján a mezőgazdasági termelői árak - a teljes mezőgazdaságot tekintve - 10,3 százalékkal emelkedtek 2025-ben az az előző évihez viszonyítva. A gabonafélék termelői ára 12,4 százalékkal, a kertészeti termékeké 7,2 százalékkal nőtt, miközben a burgonya ára 9,2 százalékkal csökkent. Ezzel szemben az ipari növények termelői árának jelentős, 22,9 százalékos emelkedése várható. A gyümölcsfélék - beleértve a szőlőt is - termelői ára 38,7 százalékkal lehet magasabb a prognózis szerint. A gabonafélék között a közönséges búza termelői ára várhatóan 8,9 százalékkal, az árpáé pedig 20 százalékkal haladja meg a megelőző év szintjét 2025-ben. A kukorica termelői ára előreláthatólag 15 százalékkal, a rozsé pedig 30 százalékkal nő, miközben a rizs termelői ára várhatóan változatlan szinten marad.

A gyümölcsfélék között a barack termelői ára emelkedett a legjelentősebben (+80 százalék). A körte termelői ára 28 százalékkal, míg az almáé 16 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A repce termelői ára 20, a napraforgóé 30 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a cukorrépa ára 5 százalékkal, a szójáé pedig 3 százalékkal csökkent 2025-ben az előző évhez viszonyítva. A mezőgazdasági kibocsátás termelői árai összességében 10,3 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor az állatok esetében a termelői ár 2,3 százalékkal, az állati termékek esetében pedig 18,1 százalékkal nőtt a 2024. évi szinthez képest.

Az élő állatok és állati termékek termelői ára az első becslés adatai alapján 7,6 százalékkal bővült. A szarvasmarha termelői ára 22 százalékkal nőtt, ezzel szemben a sertés ára 8 százalékkal csökkent, míg a baromfi ára 6 százalékkal emelkedett. A tej és a tojás ára egyaránt 20 százalékkal haladta meg az előző évit. A szarvasmarha kibocsátásának volumene 3,5 százalékkal, az élő baromfié 0,6 százalékkal mérséklődött, míg a sertésé 10 százalékkal növekedett. A tejtermelés volumenében 3,4 százalékos emelkedés történt.

Nőtt az állattenyésztés részesedése a mezőgazdaság kibocsátásában

Az előzetes számítások szerint 2025-ben a mezőgazdaság két alaptevékenysége - a növénytermesztés és kertészet, valamint az állattenyésztés - kibocsátása 56:44 arányban oszlik meg, tehát gyakorlatilag változatlan az előző évhez képest. 2024-ben ez az arány még 57:43 százalék volt, így 2025-re az állattenyésztés részesedése 1 százalékponttal nőtt, a növénytermesztésé pedig ugyanennyivel csökkent. Az ábrán jól látható, hogy 2022 óta folyamatosan csökken a növénytermesztés aránya, és az elmúlt öt év során az állattenyésztés most érte el a legmagasabb szintet a mezőgazdasági szerkezetben.

A folyó termelőfelhasználás, azaz a termékek előállítására és a szolgáltatások nyújtására fordított kiadások összege, 2025-ben az előzetes adatok alapján 2741 milliárd forintot tett ki. Az előzetes számítások szerint a ráfordítások árai 4,2 százalékkal emelkedtek, ami értékben 3,6 százalékos növekedést jelentett. Az első becslés alapján a ráfordítások közül a legnagyobb mértékben az állategészségügyi költségek (+12,8 százalék) emelkedtek, de nőttek még az épületfenntartási és gépfenntartási költségek is, előbbi 6,7, utóbbi 6,4 százalékkal. Kisebb mértékben a növényvédőszer-költségek is növekedtek (+6,5 százalék). A műtrágya- és talajjavítószer-költségek 12,3, a takarmányköltségek 7,6 százalékos mértékben haladták meg az egy évvel korábbit, viszont a vetőmagköltségekben 10,3, az energiaköltségekben 6,7 százalékos mérséklődés volt tapasztalható.

A bruttó hozzáadott érték volumene 8,9 százalékkal esett, folyó áron pedig 10,8 százalékkal nőtt 2025-ben. Ez évben 100 forint értékű folyó alapáron mért kibocsátás előállításához 62 forint értékű inputot használtak, ami így 2,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A termelési tényezők jövedelme 11,3 százalékkal emelkedett 2025-ben. A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem folyó alapáron 21,1 százalékkal lett több, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás összeségében 1,7 százalékkal mérséklődött 2025-ben, amelyből a nem fizetett munkaerő-ráfordítás 2,7 százalékkal maradt el, a fizetett munkaerő-ráfordítás azonban mindössze 0,5 százalékkal csökkent az előző évi szinthez képest.

A mezőgazdaságban dolgozók jövedelemhelyzetének alakulását mérő „A” mutató 106,4 százalék, vagyis 2025-ben az egy teljes munkaidős (fizetett és nem fizetett) dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből keletkező reáljövedelem 6,4 százalékos növekedést mutatott. A jövedelem változását a 2010-es szinttel összehasonlítva azt láthatjuk, hogy az elmúlt 15 év alatt az egy mezőgazdasági dolgozóra eső kalkulált reáljövedelem 105,0 százalékkal növekedett.