Az elmúlt évek tapasztalatai alapján sokan azt gondolják, hogy az aszály és a súlyos vízhiány kérdése az Alföld problémája, az idei év azonban igen hangsúlyosan megmutatta, hogy az ország olyan csapadékosabbnak vélt tájain is lehetnek komoly gondok, mint amilyen a Dunántúlon Somogy vármegye. Az idei nyáron ugyanis rendre elmaradtak azok a bárikus mocsár néven ismert időjárási helyzetek, amelyek a helyben képződő zivatarokat táplálták volna, holott ezek korábban tendenciózusan megjelentek és a nyári csapadék fontos forrásai voltak. Ezek elmaradásával minden a nagytérségű légköri folyamatokon és azok szeszélyein múlott, így pedig a frontok sokszor már a határaink mentén feloszlottak. Ha pedig el is jutottak valameddig, a csapadékmennyiség tekintetében sokszor még két egymás melletti településnél is óriási különbségeket lehetett tapasztalni.
Légzuhatag és szupercella jöhet Magyarországon: erre jobb lesz felkészülnünk
Mindezek fényében nem meglepő, hogy a kukorica idei termésátlaga is hektikusan változott aszerint, hogy az adott településen mennyi csapadék hullott.
Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke szintén azt tapasztalta, hogy ahol a szomszédos területeken egy kicsivel több eső volt, ott akár 8-9 tonna/hektáros termésátlag is összejött. Náluk azonban még ez a kevés csapadék is elmaradt, így a cső csak feléig tudott szemekkel kitelítődni, a termésátlag pedig végül 3,5–4,5 tonna/hektár lett. A szárazság pedig azóta sem enyhült jelentősen, ami az őszi vetések sikerét is meghatározza.
Épp ma reggel futottam egy kört a határban és elkeserítő volt, amit láttam. Az a takarónövény, amit a durumbúza-aratás után, június utolsó hetében elvetettünk, még nagyon pici, nem takarja a talajt, mert csak nemrég tudott kikelni, amikor esett pár milliméter eső. Most is annyira száraz az ősz, hogy gyakorlatilag porba vetünk. Még a hengereket is ráküldtük, hogy legalább valami talajt nyomjunk az elvetett magokra. De az is súlyos, hogy a permetezőinket fél napig tudjuk csak üzemeltetni, mert utána elfogy a víz, amiből tölteni tudjuk a tartályokat. A 120 méteres kút vízhozama 8 liter/percre esett vissza, ami olyan, mintha egy csapot folyatnánk a mosdóban”
– mutatott rá (október 29-én) Gergácz Zoltán, majd hozzátette: bár a július és az augusztus is száraz volt, a hőség nem volt annyira jelentős. Valószínűleg erre vezethető vissza az, hogy a kukoricában a tavalyinál kevesebb aflatoxint lehetett kimutatni, a malmok részéről ugyanakkor volt olyan visszajelzés, hogy nem kevés aflatoxinos búzát találtak, a júniusi 30 fok feletti hőmérsékleteknek köszönhetően.
Az is hozzátartozik, hogy a száraz, meleg, csapadék nélküli telek folyamatosan szaporítják fel a kártevőket, főleg a rovarokat. És mivel a növények szenvednek, az immunrendszerük ki van zsigerelve, sokkal fogékonyabbak a betegségekre is. Emiatt idén a vetőmagborsókat, tavaszi borsókat többet permeteztük rovarkártevők (vírusvektorok) ellen, mint a repcét. De a környező gazdák azt is mesélték, hogy háromszor permetezték a búzáikat, árpáikat vetésfehérítő bogár ellen, olyan iszonyatos volt a nyomás
– mondta el a szakember. Mint kiemelte, ők nagyon hisznek a mikrobiológiában, így legutóbb is mikorrhizával csávázták az összes náluk előállított, saját maguk által elvetett kalászosokat. Próbálják a növények gyökerét „hosszabítani”, elősegítve a több víz és tápanyag elérését, hosszabbítva a túlélés idejét.
De ha a növénynek nincs elég víz és nem tud fejlődni, akkor igazából teljesen mindegy, milyen támogatást kap még útközben.
Fentiek miatt a Kányai Mezőgazdasági Zrt.-nél már az is felmerült, hogy a kukorica akár teljesen kikerülhet a vetésszerkezetből. Gergácz Zoltán azonban egyáltalán nem osztja azt a sokak által mostanában hangoztatott véleményt, hogy helyette jó ötlet lenne búzát termeszteni, hiszen iszonyatos túltermelés van belőle az egész világon és a jövő évi piaci kilátásai is bizonytalanok. Helyette inkább azt a kérdést vetette fel, hogy érdemes-e egy földet mindenáron termelésben tartani, ha sokadik éve nem teljesít megfelelően.
Lehet helyette legelő vagy bármilyen takarónövény is, ami támogatást élvez, viszont nem kell rá költséget fordítani. Ha pedig valaki mégis valamilyen kultúrnövény mellett teszi le a voksát, akkor olyat válasszon, aminek látja a végfogyasztóját. A Kányai Cégcsoport 18 növényt aratott az idén, tesztelve a piacot, az adott növény biológiáját, így terítve az időjárás okozta kockázatokat.
Az egész piac, az egész agrártermelés hullámzik, évről évre egyre több a kilengés. Én is sokszor elmondtam, hogy érdemes durumbúzát termeszteni, most viszont hegyekben áll eladatlanul, mert mindenki ráugrott. Ha idén lett volna elég őszi árpa vetőmag, akkor ott is eladatlan készletekbe csapott volna át a dolog a jövő évben. Valaki felfedez valamit, aztán mindenki elkezdi termeszteni, majd ezzel a következő évben meg is öltük az egészet, mert átesett a rendszer túltermelésbe
– mondta el meglátásait Gergácz Zoltán, majd hozzátette: a helyzet akkor tudna némileg oldódni, ha nagyobb lenne a szervezettség és nagyobb hangsúlyt kaphatna a tudatos felkészülés. (x)
