Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!
2026 márjusában újabb állomásához érkezik a Portfolio csoport egyik legfrissebb szakmai rendezvénysorozata, az AgroFood konferencia. A rendezvényen ezúttal is komoly, az ágazat minden fontos kérdésére kiterjedő szakmai program várja az érdeklődőket. Jelen visszatekintő cikkünkben azt mutatjuk be, mi foglalkoztatta az ágazat szereplőit a 2024-es és a 2025-ös években, mely kihívások és trendek határozták meg az adott időszakot.
Milyen trendek, folyamatok befolyásolták a 2024-es évet?
2024-ben Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős korábbi államtitkára arról beszélt, hogy a most következő pályázati forrástömeg megduplázhatná az exportra termelő élelmiszeripari cégek arányát, amelynek révén modern, digitalizált és hatékony feldolgozók jöhetnek létre. A volt államtitkár szerint a Covid-járvány ébresztette rá az országokat, hogy milyen fontos ez a terület, és az önellátás kérdése, és az élelmiszeripar az elkövetkező időszak talán legfontosabb ágazata lesz. Nobilis Márton példaként hozta Lengyelországot, mondván, róluk kell példát vennie Magyarországnak, és élni kell minden lehetőséggel. A volt politikus azt is elmondta, milyen forrásokra számíthat a magyar élelmiszeripar a következő időben, és ezek várhatóan milyen feltételekkel lesznek elérhetőek.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója 2024-ben arról beszélt, hogy ha az uniós tagállamokkal és uniós átlagokkal hasonlítjuk össze Magyarországot, akkor nem vagyunk annyira lemaradva, mint hisszük. Sőt, a lengyelekhez képest sincs akkora különbség, igazából a hollandok azok, akik nagyon elhúztak mindenkitől. A szakember kiemelte, hogy napjainkban a legismertebb élelmiszeripari brandek többsége külföldi, kevés magyar van, kevés épült fel az elmúlt időszakban, pedig erre óriási szüksége lenne az ágazatnak. A szakember a magyar élelmiszer-gazdaság helyzete és lehetőségei kapcsán kifejtette, hogy már nem és még nem pozícionált és kommunikált a méretünk és a helyünk a világban, aminek a megoldása a globális gondolkodás és a lokális cselekvés lenne, az ismertség régiós szintű fejlesztése. Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy Magyarország agrárországként tekint magára, de a gazdaságban és a foglalkoztatottságban az ágazat betöltött szerepe kicsi. Az itthon megtermelt gabonát mostanáig főleg exportáltuk, a jövőben azonban inkább a feldolgozásra és a magas hozzáadott értékű termékek előállítására kellene koncentrálni.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora az AgroFood 2024 Konferencián kifejtette, hogy Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés a végletekig leegyszerűsödött, hiszen a termelők javarészt búzát, napraforgót, kukoricát és repcét termesztenek itthon. A szakember szerint az országnak minden lehetősége és képessége megvan ahhoz, hogy akár regionális feldolgozói szerepet töltsön be a Kárpát-medencében. Sürgős technológiaváltásra van szükség ehhez, kiemelten az Alföldön, minden területen. Csak akkor lehet az Alföldön túlélni az elkövetkezendő 20 évet, ha a területhasználatot is újra gondolják az ágazat szereplői, hiszen a modernizáció és a megfelelő fajtaválasztás már nem elég. Gyuricza Csaba beszélt arról is, hogy mire van még szüksége a magyar agráriumnak ahhoz, hogy a versenyképességét növelni tudja.
A 2024-es AgroFood Konferencia első kerekasztalán Hollósi Dávid rámutatott, hogy három éve nincsenek érdemi beruházások az élelmiszeriparban, ezért itt lenne már az ideje a fejlesztéseknek. A pályázatokról szólva kiemelte: fontos, hogy a pályázók versenyeztessék a bankok ajánlatait, és az lenne a célravezető, ha a már bizonyított szereplők jutnának jó lehetőségekhez. Huber Balázs, a Magyar Államkincstár akkori főosztályvezetője, jelenlegi igazgatója szerint a kap.gov.hu oldalon az összes pályázati információ időben megjelenik. Az előkészítő tevékenységeket, a projektmenedzseri feladatokat, a tervezést, a bankokkal való egyeztetést ugyanakkor már előre meg lehet kezdeni, a konkrét pályázatok megjelenése előtt is. A szakember a kamattámogatási konstrukcióról szólva kijelentette: a hitel lehívása, a kamatköltség felmerülése után kell igényelni a támogatási formát.
Kovács Zoltán, a Rekontir Cégcsoport ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy oda kellene eljutni, hogy a villányi vagy tokaji szőlőből termelt borok mellett, egyéb minőségi magyar élelmiszereket is el lehessen adni New Yorkban vagy Sanghajban. A szakember úgy vélte, ehhez promóció és marketing kellene, aminek jelenleg nem látta a jeleit. A támogatások kapcsán Kovács Zoltán kifejtette, hogy az a legfontosabb, hogy minőségi, releváns szakági tapasztalattal rendelkező, minél komplexebb projektmenedzsment tanácsadó partnerrel induljanak neki a szereplők a folyamatnak. Papp Gergely arról beszélt, hogy a hazai exporttöbblet 50-80%-át a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adja. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese szerint el kell olvasni alaposan a pályázatokat, mert még profi pályázatírókkal is előfordulhatnak hibák. Felelősségteljesen, figyelemmel kell nekivágni a feladatnak.
Három éve nincs fejlesztés az élelmiszeriparban, itt lenne már az ideje
Nemcsak a magas hozzáadott értékű élelmiszerek gyártásában kellene fejlődnie a hazai élelmiszeriparnak, hanem a nagy volumenben előállított, alapélelmiszerek terén is - hangzott el a következő kerekasztalon. Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) ügyvezető igazgatója arról beszélt az Agrofood 2024 konferencián, hogy a magyar élelmiszeripart kontextusba kell helyezni: hazánk 1%-át adja az uniós élelmiszeriparnak, mind termelésben, mind volumenben. A hazai élelmiszeriparra azonban az alacsony hatékonyság, a magas energiaintenzitás, a gyenge termelékenység és a versenyképességi hiányosságok jellemzőek. Balázs Ildikó, az Auchan Magyarország vállalati kapcsolatok igazgatója úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszakban az áremelkedések mellett az is óriási kihívást jelentett, hogy a kereskedők az aktuális keresletekhez adaptálják az egyes termékek bolti megjelenését. Mint mondta, a kiskereskedelem egy nagyon széles portfólióváltozáson ment keresztül, amivel a fogyasztóknak ekkor kellett szembesülniük.
Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója az AgroFood 2024 Konferencián úgy fogalmazott, hogy a saját márkás termékek általában magasabb minőségűek és drágábbak, így ezeknél érezhetően csökkent a kereslet. Még úgy is, hogy az árak akkor hónapok óta folyamatosan lefelé mentek. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese szerint egyes termékeknél a méretcsökkenés feltűnő, az áremelkedések pedig általában megfigyelhetőek. A szakember rámutatott, hogy nemcsak Magyarországon, de Európában is az látható, hogy inkább az olcsóbb termékeket keresik a vásárlók. Giczi Gergely beszélt arról is, hogy a következő időszakban mintegy 750 milliárd forint jut majd az élelmiszeripar fejlesztésére, 50%-os támogatási intenzitással, ennek pedig mindenképpen hatékonyság-növekedés lesz a vége.
Itt a lehetőség: meghódíthatják a magyar élelmiszerek az EU-t
Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője a rendezvényen elmondta, hogy az élelmiszeripari szereplők között is vannak jobb, nagyobb szereplők, a mérethatékonyság nagyon fontossá vált az agráriumban, azon belül az élelmiszeriparban. Éppen ezért a kisebb vállalatok könnyebben „dőlhetnek össze”. Ráadásul az élelmiszeriparba rengeteg pénzt kell beletenni, ami a kitettséget is jelentősen megnöveli. Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetője kifejtette, hogy az agrárszektor kockázata közepes minősítésű, de a mezőgazdasági tevékenységet végzők felfelé húzzák a minősítést, míg az élelmiszeripar lefelé. Azok, akik a fejlesztési forrásokkal élni fognak, akkor két legyet ütnek egy csapásra: a versenyhatékonyságuk növelése mellett a fenntarthatóság felé is komoly lépést tesznek - jelentette ki Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese.
Ebbe megéri belevágni: sokat nyerhet az a magyar termelő, aki ezt meglépi
A Covid-járvány során megtanulták a vállalkozások, hogy a munkaerőt meg kell tartani nehezebb időkben is, mert a későbbiekben sokkal nehezebb és drágább újra megszerezni - mondta el Czomba Sándor, Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A szapolitikus beszélt arról is, hogy a külföldi munkaerő nagyon átpolitizált kérdéssé vált, jóllehet ez kőkemény szakmai, gazdasági téma. Az ágazat részéről a legfontosabb a magyar munkaerő és a hazai szakképzés - mondta el a fórumon Galicz István, az Élelmiszeripar Készségtanács tagja, hozzátéve, hogy sok nyugat-magyarországi szakképző intézmény és szakiskola be is vallja, hogy Nyugat-Európának képeznek munkavállalókat. A szakember szerint a fiataloktól nem lehet és nem is szabad elvárni a régi gondolkodásmódot, és újragondolt pályaorientációra van szükség. Gyuricza Csaba pedig arról beszélt, hogy a fiatalokkal szemben őszintének kell lenni, nem szabad velük szemben felsőbbrendűséget mutatni, sok szempontból pozitív tulajdonságaik vannak és értelmesek. Azt kell velük megértetni, hogy az agrárium szép és biztos megélhetést nyújt, ha ezt elfogadják, akkor a tizenéveseket is érdekli - hangsúlyozta az AgroFood 2024 Konferencián.
Gazdaságtalan egy baromfitelepen magyarokat alkalmazni?
Az EPR-rendszer bevezetése csökkentette a csomagolóanyag-felhasználását, egyúttal azonban jelentős költségnövekedéssel járt, mind a gyártók, mind a fogyasztók részéről - hangzott el az AgroFood 2024 Konferencián. A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) és a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) bevezetése komoly változásokat hozott az iparág működésében, és új helyzet elé állította a cégeket, nemcsak itthon, de Európában is. Arató Gábor, a Manupacking Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a műanyagipar az elmúlt 15-20 évben rengeteg kritikát kapott, de ez jó hatással volt az ágazatra. Balog Zoltán, a Márka Üdítőgyártó ügyvezető igazgatója a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) kapcsán elmondta, hogy a hazai gyártók teljes egészében kiálltak a rendszer mellett, ám ez az ágazat számára okozott nehézségeket, mivel ezen a téren nincs egységes uniós szabályozás.
Ez már biztos: a fogyasztók is megfizetik a környezetvédelem árát
Mi foglalkoztatta a magyar élelmiszeripart 2025-ben?
Az AgroFood 2025 Konferencián Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke kifejtette, hogy a magyar élelmiszer-kiskereskedelemre a legjelentősebb terhelést az árszabályozó intézkedések, kötelező akciózások, az árfigyelő rendszer és az EPR-díjak jelentették. Ezek nemcsak az árképzésre gyakoroltak nyomást, hanem jelentősen torzították a piacot is. Az árszabályozás egyik nem várt következménye volt például a sertéscomb importjának drasztikus megugrása, miközben a külkereskedelmi mérleg önmagában nem változott jelentősen. Ez is jól mutatja, mennyire kiszámíthatatlan hatásai lehetnek egyes adminisztratív intézkedéseknek - tette hozzá a szakember. Az iparági nehézségeket fokozza a munkaerőhiány és az emelkedő bérköltségek. Szinte minden élelmiszeripari szegmensben akut probléma a munkaerő megtartása, miközben a cégeknek folyamatosan fejleszteniük kellene technológiájukat, ha versenyképesek akarnak maradni. Sok fejlesztés marad el, mivel a vállalkozások jövedelmezősége folyamatosan romlik, és a bérnyomás mellett az olyan költségek is, mint a víz- és csatornadíj, vagy az energiaárak, extrém módon terhelik őket - hangsúlyozta a szakember.
Tarpataki Tamás, az AM helyettes államtitkára szerint a másodszor is elnökké választott Donald Trump vámpolitikája mindenekelőtt a bizonytalanságot növelte a világ, Európa, és azon belül Magyarország agrofood-szektora szempontjából: a bejelentett, de még be nem vezetett lépések következményeit nagyon nehéz megítélni. A probléma inkább az, hogy a vámok növelik a költségeket és mindenekelőtt az új helyzet átrajzolja az ellátási láncokat - hangzott el az AgroFood 2025 konferencián. Gyuricza Csaba, a MATE rektora pedig arról beszélt, hogy Magyarország alacsony hozzáadott értékű, olcsó termékeket állít elő. Versenyképességi hátrányunk fő tényezői a technológiai hiányosságok, és az azokból fakadó magas előállítási költségek. A szakember szerint a helyzet javítása érdekében többszintű és összehangolt szakmai, valamint intézményi cselekvésre van szükség, mivel az élelmiszer-önellátás nemcsak gazdasági kérdés, hanem stratégiai érdek is.
A gazdaságban nincsenek csodák, a valódi költségek előbb-utóbb megjelennek az árakban - hangzott el az AgroFood 2025 Konferencián. Az élelmiszeripar azonban nemcsak Magyarországon, de egész Európában is gondokkal küzdött, ráadásul több olyan folyamat zajlott épp, amelyek miatt a nemzetközi piacokon is nagy volt a bizonytalanság. A szakértők beszéltek arról is, hogy az árrésstopnak kevés hatása volt a fogyasztásra, a cégek árképzési stratégiáit viszont transzparenssé tette, ami feszültségeket keltett a kereskedők és beszállítóik között. Abban viszont egyetértés volt a kerekasztal-beszélgetés résztvevői között, hogy a következő időszakban nyugalomra lenne szüksége a hazai és a nemzetközi piacokon ahhoz, hogy rendeződjenek a dolgok. Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese elmondta, hogy belföldön a kiskereskedelmi forgalom az elmúlt időszakban 0,4%-kal bővült, míg az élelmiszer-jellegű költések 1,2%-kal emelkedtek. A szakember szerint amikor az emberek visszaépítik a költéseiket, szinte mindig az élelmiszerrel kezdenek. Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára úgy látta, hogy a magyar élelmiszeriparnak van egy nagyon komoly versenyképességi feladata: fejleszteni kell ahhoz, hogy a korábban mondott számok tarthatóak, fejleszthetőek legyenek. A szakember szerint ugyanakkor 2025-ben szerencsés volt a helyzet, mert akkor a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben voltak erre források. Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke arról beszélt, hogy a statisztikákból, kimutatásokból mindig az jön ki, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egy kicsit le van maradva, és nagyon nagy szükség lenne a fejlesztésekre.
Nincsenek csodák: a valódi költségek mindig beépülnek az élelmiszerárakba
2025 elején gyökeresen átalakult az élelmiszerpiac hatósági ellenőrzése: létrejött a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), amely új módszerekkel és feladatmegosztással lépett színre. Ecsedi István, a hatóság főosztályvezetője elmondta, hogy tevékenységük során országos kereskedelmi monitoringot végeznek, laboratóriumba küldött minták alapján vizsgálva az élelmiszerek minőségét, emellett cél- és kiemelt ellenőrzéseket is folytatnak, főként a vendéglátás területén. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az árfigyelő rendszer hatással volt a piaci árak alakulására: emiatt a vállalkozások látták egymás árait, ami árversenyt és árkonvergenciát okozott. A rendszer fogyasztói szempontból hasznos, de érdemes lenne tudni, hány fogyasztó használja ténylegesen - tette hozzá.
Hirtelen razziák, rejtett vizsgálatok: itt vannak az új élelmiszer ellenőrzések
Az AgroFood 2025 Konferencia agrárfinanszírozási szekciójában Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője rámutatott, hogy a beadott pályázatok mellett már megkezdhetők a megvalósítások, ennek legszükségesebb elemeit - például a hatékonyság-javítást és a járványvédelmet - mindenképpen tanácsos elkezdeni. A szakember szerint a cél az lenne, hogy a beruházások diverzebb tevékenységet és magasabb hozzáadott értéket eredményezzenek. Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank KKV Igazgatóságának igazgatója arról beszélt, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén is kettészakadt a mezőny, vannak jól teljesítő és lemaradó szereplők is. A pályázatok kapcsán a szakember elmondta: a tisztán piaci finanszírozás helyett érdemes mindenképpen megvárni a pályázatokat, a beruházások pedig nem megkerülhetők.
Észnél kell lenni a beruházásoknál - most nagyobb a felelősség, mint valaha
A mezőgazdaság jövője az embereken múlik - de vajon lesz-e, aki dolgozni akar benne? A konferencián a munkaerőpiacra rálátó szakértők egyetértettek abban, hogy a piac átalakulása drámai fordulatot vett: az agráriumban egyszerre jelent problémát a munkaerőhiány, a képzettségi szint és a fiatal generációk eltűnő érdeklődése. A mesterséges intelligencia és az automatizáció új lehetőségeket hoz, de a fizikai jelenlétet továbbra sem lehet megspórolni. A kihívások sokrétűek - demográfiai, oktatási, technológiai és attitűdbeli kérdésekről is szó esett a szakmai eszmecserén. Egy biztos: a változás már itt van, és felkészült emberek nélkül nem lesz, aki alkalmazkodjon hozzá. Kántor Gyöngyi, a Master Good cégcsoport HR-igazgatója kiemelte, hogy a mezőgazdasági munkakörök nemcsak fizikai jelenlétet, hanem speciális attitűdöt is igényelnek. Hitka Géza, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) docense, központvezetője szerint az az egyik legnagyobb kihívás, hogy az agrárium és az élelmiszeripar nem elég vonzó a fiatalok számára, sokkal vonzóbb pályák és területek vannak.
Mesterséges intelligencia kontra munkaerő: ki eteti meg a jövőt?
Az elmúlt években sorra léptek életbe új jogszabályok az élelmiszercsomagolás terén: bevezették az EPR díjrendszert, szigorú kvóták kötik az újrahasznosított műanyagok arányát, és az EU hamarosan ismét módosítja a szabályozást az új Csomagolási és Csomagolási Hulladék Szabályzat (PPWR) révén. Arató Gábor, a Manupackaging Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az EPR díj bevezetése mellett a PPWR os további finomhangolást igényel. Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára hangsúlyozta, hogy a PPWR a megelőzést helyezi előtérbe. Mint mondta, el kell felejteni a régi rutinokat: kevesebb anyagra, egyszerűbb csomagolásra és több másodnyersanyagra lesz szükség a jövőben. A 2030 utáni kötelező kvóták már előrevetítik, hogy a gyártóknak fel kell készülniük a radikális változásokra - fogalmazott a szakember.
Új uniós csomagolási szabályok jöhetnek: így alakulhat át a technológia
A digitalizációban szinte végtelen a lehetőségek tárháza, de nekünk kell meghatározni, hogy hova és milyen céllal fordítsunk erőforrást - mondta el Németh Krisztián, az Auchan Magyarország adatelemzési igazgatója az AgroFood 2025 Konferencián. A szakember szerint ugyanakkor a fogyasztókat is edukálni kell az ilyen rendszerekből származó termékekkel kapcsolatban, amelynek világos előnyei vannak, de valamennyi prémiumot kell fizetni érte. Balog Zsolt, a Supp.Li ügyvezetője pedig arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia sok lehetőséget rejt magában, amelyet ki lehet használni a kereslet-kínálat adatainak elemzésekor is. Az adatkezelésben fontos lenne az is, hogy könnyen emészthető formában kapják meg az ellátási lánc szereplői azokat az információkat, amelyeket a keletkező adatokból kinyertek.
