Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) ügyvezető igazgatója szerint a magyar élelmiszeripart kontextusba kell helyezni: 1%-át adjuk az uniós élelmiszeriparnak, mind termelésben, mind volumenben. A hazai élelmiszeriparra azonban az alacsony hatékonyság, a magas energiaintenzitás, a gyenge termelékenység és a versenyképességi hiányosságok jellemzőek. A szakember beszélt arról is, hogy a 2023-as év egy mélyrepülés volt a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben, és bár idén márciusban már volt egy növekedés, ez csak a volumenben volt mérhető, ráadásul azt nem mutatják a statisztikák, hogy ezek az élelmiszerek honnan származnak, és egyáltalán nem biztos, hogy hazai előállítású élelmiszerek kerülnek a boltok polcaira.

És bár a kiskereskedelmi-forgalom elindult felfelé, a belföldi értékesítés és a termelés egyaránt visszaesőben van. Vagyis polcot, polchelyet veszítünk az élelmiszerboltokban, ami az import erősödésével jár

- mondta Vörös Attila.

Vörös Attila

A szakember beszélt arról is, hogy a 2021-es adatok szerint a magyarok átlagosan a jövedelmük 27%-át költik élelmiszerre, miközben az uniós átlag a 21,4% volt. A 2022-es és 2023-as évben ez ráadásul romlott a kiugró infláció miatt. A FÉSZ ügyvezető igazgatója a nemzetközi trendek kapcsán elmondta, hogy az utóbbi 3 év fogyasztási adatai alapján az látszik, hogy egyre kevésbé fontos a fogyasztóknak a fenntarthatóság, míg az ár egyre fontosabb tényezővé vált.

Óriási változásokon ment keresztül a magyar élelmiszer-kiskereskedelem

Az elmúlt időszakban az árak emelkedésén túl rengeteg, a magyarok által kedvelt és keresett élelmiszernél lehetett megfigyelni csomagolás, a méret, vagy a kiszerelés változását is. Egyes termékeknél átmenetileg termékhiány is kialakulhatott. Balázs Ildikó, aki az Auchan Magyarországnál a vállalati kapcsolatok igazgatója, úgy fogalmazott, hogy az áremelkedések mellett az is óriási kihívást jelent, hogy a kereskedők a mostani keresletekhez adaptálják az egyes termékek bolti megjelenését. Mint mondta,

a kiskereskedelem egy nagyon széles portfólióváltozáson ment keresztül, amivel a fogyasztók most szembesülnek.

Balázs Ildikó

Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint vannak olyan termékek amelyeknél az áremelkedés az alapanyagok drágulása miatt nem meglepő, mint például a kávénál és a csokoládénál. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese szerint egyes termékeknél a méretcsökkenés feltűnő, az áremelkedések pedig általában megfigyelhetőek. Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy a saját márkás termékek általában magasabb minőségűek és drágábbak, így ezeknél érezhetően csökkent a kereslet. Még úgy is, hogy az árak folyamatosan lefelé mentek az utóbbi hónapokban.

Idén már meg fog állni a forgalom csökkenése, de nagy visszarendeződés még nem várható

Balázs Ildikó szerint a 2023-as évben volt a mélypont, de azon már túl vagyunk, és azóta egy óvatos fejlődés látható a forgalomban, ami azonban még messze van az elvárásoktól, mivel a fogyasztói bizalom még nem tért vissza. A teljes ellátási láncban érezhető egy 10%-os csökkenés, ami mindenkitől egy újratervezést igényel. A szakember szerint idén még nem várható nagy erősödés a forgalomban, ami lesz, az viszont nem fogja pótolni az elmúlt időszakban elszenvedett volumencsökkenéseket. Felkai Beáta Olga is úgy látta, hogy a hazai fogyasztás még nem tért vissza a pandémia utáni - amúgy kiugró - szinthez. A helyettes államtitkár ugyanakkor kiemelte, hogy a fogyasztók alkalmazkodnak a mindenkori körülményekhez.

Van pozitív hozadéka is a mögöttünk álló időszaknak, ugyanis csomagolásban, ízben és minőségben olyan folyamatok indultak el, amelyek a következő évek fejlesztéseibe be fognak épülni

- mondta Felkai Beáta Olga.

Felkai Beáta Olga

A szakember kiemelte, hogy bár a fogyasztóknál elsősorban az ár-érték arány került előtérbe, a származás és az eredet is egyre fontosabb. Giczi Gergő egyetértett abban, hogy a fogyasztási mélypont tavaly októberben volt, amikor a megelőző év azonos időszakához képest 10%-os forgalom-csökkenést lehetett regisztrálni, ám azóta javult a helyzet. Az emberek az ilyen zuhanások után elsőként az élelmiszer-jellegű költéseiket építik vissza - mutatott rá az ügyvezető-helyettes, aki szerint a mostani 4% alatti infláció és 1% alatti élelmiszer-infláció már megalapozza az optimizmust. Giczi Gergely ugyanakkor elismerte, hogy egy ilyen mértékű visszaesés után kell 1-2 év ahhoz, hogy az emberek élelmiszer-fogyasztása visszaálljon a korábbi szintre. Ruck János úgy látja, hogy a forgalom zuhanása már megállt, de az értékesítésben még nem tapasztaltak növekedést. Ami érdekes volt a Gallicoop számára, hogy európai szinten hasonló folyamatok játszódtak le a fogyasztásban, mint itthon.

Egyre inkább az alsó polcos termékek felé fordul a fogyasztás

Ruck János elmondta, hogy az elmúlt fél évben az élelmiszer-gyártók szempontjából nem jó irányba változtak a dolgok, ugyanis a fogyasztás még inkább eltolódott az alsó polcos, olcsóbb termékek felé. Giczi Gergely rámutatott, hogy nemcsak Magyarországon, de Európában is az látható, hogy inkább az olcsóbb termékeket keresik a vásárlók.

A brand helyett a gyártói márkát választják, a bio helyett pedig a konvencionálist. A kérdés csak az, hogy ez egy néhány éves jelenség lesz, vagy tartósan trend marad?

- tette fel a kérdést Giczi Gergely.

Giczi Gergely

Balázs Ildikó szerint a közvélemény-kutatások során ugyan mindenki jó minőségű, magyar terméket akar, de valójában a vásárlók közel egyharmadának megfelelnek az import és a saját márkás élelmiszerek, amelyeknek viszont erősödött a piacnyerése. A szakember szerint a fogyasztókat itt lehet megfogni: ha valaki hozzászokik a jó minőségű saját márkás termékekhez, azzal hűségessé lehet tenni. A kiskereskedelem jelenleg komoly küzdelmet folytat a fogyasztók visszanyerésére, és az akciók révén próbálják meg őket visszahódítani. Felkai Beáta Olga szerint ugyanakkor nem minden szegmensnél tapasztalható visszaesés, a jó ár-érték arányú termékeknél kevésbé csökkent a forgalom.

Az élelmiszeripari pályázatok lehetőséget adnak a hazai gyártóknak a kitörésre

Giczi Gergely elmondta, hogy a következő időszakban mintegy 750 milliárd forint jut majd az élelmiszeripar fejlesztésére, 50%-os támogatási intenzitással, ennek pedig mindenképpen hatékonyság-növekedés lesz a vége. Az AMC ügyvezető-helyettese beszélt arról is, hogy a nemzetközi kiskereskedelmi cégek megjelenésével a hazai beszállítók piacokat vesztettek ennek a visszaszerzése stratégiai fontosságú lenne. A hatékonyság és a versenyképesség növekedése vezethet oda, hogy a külföldi beszállítókat kiszorítjuk ezekről a polcokról - mondta a szakember, hozzátéve, hogy a következő időszak hatékonyságnövekedésével Európában is nyílhatnak új piacok a magyarok számára. Felkai Beáta Olga szerint alapvetően magasabb hozzáadott értékű termékek létrehozására van szükség, de kell a viszonylag egyszerű, nagy mennyiségű alaptermék előállítása is. Balázs Ildikó elmondta, hogy az Auchan 2000 beszállítójának 85%-a hazai, de amire itthon nem találnak alternatívát, azt importálni fogják, mert fogyasztói kereslet van rá. Ami a lehetőségeket illeti, a szakember szerint a mentes termékek forgalmában várható komolyabb keresletnövekedés. Ruck János szerint a magyar élelmiszeriparban, és különösen a húsiparban nagy probléma, hogy csak húst értékesítenek exportra. Mint mondta,

sokan nem fejlesztettek a technológiákon, és nem tudnak húskészítményeket hasonló volumenben exportálni.

Ruck János

Fontos lesz a kényelmi és az egészséges termékek előállítása

Balázs Ildikó szerint a következő időszakban az alapélelmiszerek fejlesztésére kellene fókuszálni. Jelenleg azonban sok szabályozó van, ami korlátozza a piacot. Ha ezektől mentesülne a kiskereskedelmi szektor, az minden termékkategóriának jó lenne – tette hozzá a szakember. Balázs Ildikó beszélt arról is, hogy fontos lenne a termékekkel kapcsolatos edukáció, kommunikáció, ám ehhez együttműködés kellene a beszállítók és a kereskedők között. Felkai Beáta Olga szerint a következő időszakban a termékeknél erősödni fog a „mentes-vonal”, mert egyre nagyobb szükség van rá. A növényi termékeknél azonban várhatóan a magyar fogyasztók nem fogják azt a növekedést produkálni, ami külföldön látható. A szakember bízik benne, hogy a pályázatok során a csomagolási és technológiai újítások előtérbe fognak kerülni. Giczi Gergely szerint a jövőben két tényező fogja alapvetően befolyásolni a fogyasztói döntéseket: a kényelem és az egészség. Emellett azonban fontos lenne, hogy a magyar élelmiszeripar megőrizze a GMO-mentes termelését. Ruck János úgy látta, hogy törekedni kell a megfelelő volumen elérésére a termelésben. A szakember szerint is a magas minőségű, kényelmi termékek fejlesztésére kell fókuszálni a jövőben.

A Portfolio AgroFood 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink: