A Nyáros-sziget az Esztergomtól délnyugatra fekvő Táti-szigetcsoport része. A folyószabályozások miatt mára kevés hasonló, természetközeli dunai szigetcsoport maradt fenn, ezért megőrzésük kiemelt természetvédelmi feladat. A terület története azonban komoly nyomokat hagyott a tájon. A Táti-szigetcsoport közvetlenül érintett volt az egykori Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kialakításában, a most helyreállított részen pedig korábban eltávolították a humuszos felső talajréteget. Ennek következtében erősen erodálódott, kavicsos felszín maradt vissza, ahol az őshonos növényzet fokozatosan visszaszorult, helyét pedig leromlott állapotú, inváziós fajokkal erősen fertőzött növénytakaró vette át - olvasható a Pilisi Parkerdő Zrt. közleményében.

Csodaszer a magyar boltokban: egyre többen veszik, ők már tudják, aranyat ér

A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.

Két év alatt 76 500 facsemete került a földbe

A helyreállítás 2024-ben kezdődött meg egy 1,1 hektáros összefüggő területen. További 13,4 hektáron az inváziós növények jelenlétéhez igazodva, mozaikosan avatkoztak be a szakemberek. Az első év a terület előkészítéséről szólt: eltávolították a hulladékot, visszaterítették a humuszos talajréteget, és megkezdték az inváziós növényfajok visszaszorítását. A gondos előkészületeknek köszönhetően 2025-ben viszont már az őshonos fafajok visszatelepítése is megindulhatott.

Az elmúlt két évben összesen 76 500 facsemetét ültettek el, elsősorban a puhafás ligeterdők jellemző állományalkotó fajaiból. Így került a területre többek között fehér fűz, törékeny fűz, fekete nyár és szürke nyár. A fiatal fák rendszeres ápolása fontos és elengedhetetlen feladat, de az erdészek eltökéltek abban is, hogy a magasabb biodiverzitás érdekében még további fafajokkal gazdagítsák majd a területet. A cél, hogy idővel olyan, a természetes ligeterdőkre jellemző fajok is megjelenjenek, mint a vénic szil, a magyar kőris vagy a kocsányos tölgy.

Filléres dologgal mentenék a növényeket: ez a vegyszereket is kenterbe veri

Kissé pepecselős, de teljesen természetes megoldással nagy eredményeket lehet elérni az erdőkben a vadállatok téli rágáskára ellen.

Négylábú segítség a gyalogakác ellen

A facsemeték elültetése önmagában még nem jelenti a munka végét. Amíg a fiatal erdő nem záródik, az inváziós növényfajok könnyen újra teret nyerhetnek. Ezért sarjaikat folyamatosan vissza kell szorítani. A munkában az elmúlt két nyáron szokatlan segítők is részt vettek: a terület 9 hektárján szarvasmarhákat legeltettek! Az állatok előszeretettel fogyasztják az inváziós gyalogakác friss sarjait, így a legeltetés jól kiegészíti a mechanikai beavatkozásokat.

A módszer önmagában persze nem váltja ki a rendszeres kezelést, de segít féken tartani az inváziós növényzetet addig, amíg az őshonos fák megerősödnek és fokozatosan átveszik a területet.

Keményen fizethet, akinek ilyen ingatlana van: jobb, ha utánanézel

Új szabályok alakítják át a zártkerteket, értékes zöldfelületeket emészt fel a lakóterület terjeszkedése.

Évről évre követik, hogyan változik a növényzet

A helyreállítás eredményességét nemcsak a facsemeték növekedése alapján vizsgálják. Minden év májusában botanikai felvételezés készül a területen, amelynek segítségével nyomon követhető, hogyan változik a növényzet összetétele, miként reagálnak az egyes fajok a kezelésekre, és hol van szükség további beavatkozásra. A rendszeres monitoring azért is fontos, mert egy természetközeli élőhely helyreállítása nem egyszeri beavatkozás, hanem éveken át tartó folyamat. Az inváziós fajok visszaszorítását, a fiatal fák ápolását és szükség szerint az elegyítést ezért a következő években is folytatni kell.

A Parkerdő és a projektben részt vevő partnerek eddigi tapasztalatai biztatóak. A cél az, hogy 2030-ra a ma még helyreállítás alatt álló területen már egy természetközeli puhafás ligeterdő képe fogadja az arra járókat - egy olyan élőhelyé, amely ismét a Duna menti táj természetes világát idézi.