A tölgyesek Európa kiemelkedő természeti értékű erdei élőhelyei közé tartoznak, ugyanakkor az évszázadok óta tartó fatermesztés jellegű erdőgazdálkodás következtében állományuk szerkezete leegyszerűsödött, biológiai sokféleségük csökkent. A 2017-ben indult LIFE4OakForests projekt célja az volt, hogy a nemzetipark-igazgatóságok kezelésében lévő Natura 2000 hálózatba tartozó tölgyesek természetességét és biológiai sokféleségét természetvédelmi célú erdőkezelési módszerekkel javítsa. A projekt során olyan beavatkozásokat dolgoztak ki, próbáltak ki és vizsgáltak a projektkonzorcium tagjai, amelyek növelik az erdők szerkezeti változatosságát, elősegítik a természetes megújulást, és változatosabb élőhelyeket teremtenek az erdei fajok számára. A projekt fontos célkitűzése volt az alkalmazott módszerek hatásainak tudományos vizsgálata, valamint a megszerzett ismeretek és gyakorlati tapasztalatok széles körű megosztása is - olvasható a WWF közleményében.
A LIFE4OakForests projekt eredményei azt mutatják, hogy a természetvédelmi célú, aktív erdőkezelés fontos eszköz lehet a tölgyesek biológiai sokféleségének megőrzésében és helyreállításában. A projektben kipróbált beavatkozásokat reményeink szerint nemcsak a 20 000 hektárnyi, a nemzetipark-igazgatóságok által jelenleg kezelt területen lehet majd alkalmazni, hanem akár tízszer nagyobb területen, mintegy 200 000 hektárnyi hazai erdőben lehet majd segíteni az erdők természetes állapotának javulását és az erdei élőhelyek gazdagodását
– mondta Fidlóczky József, a LIFE4OakForests koordinátora.
Hét partner, 24 mintaterület, több mint 2000 hektár
A projektet az olaszországi Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversità – Romagna természetvédelmi igazgatóság koordinálta. A konzorcium magyar partnerei a Balaton-felvidéki, a Bükki és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságok, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a WWF Magyarország és az Érmelléki Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület voltak. A projekt keretében 19 magyarországi és öt olaszországi mintaterületen, összesen mintegy 2066 hektáron végeztek természetvédelmi erdőkezelést. Magyarországon 1555, Olaszországban 511 hektárt érintettek a beavatkozások. A hazai helyszínek a három nemzetipark-igazgatóság működési területén, míg az olaszországiak az Emilia-Romagna tartományban található Vena del Gesso Romagnola Regionális Parkban helyezkednek el.
A projekt egyik legfontosabb eredménye a természetvédelmi erdőkezelés gyakorlati módszertanának kidolgozása és kipróbálása. A beavatkozások során többek között lékeket alakítottak ki a lombkoronában, növelték az álló és fekvő holtfa mennyiségét, mesterségesen hoztak létre a különböző élőlények számára fontos mikroélőhelyeket (facsonkok, álló és fekvő holtfa kialakításával), valamint elősegítették az őshonos fafajok természetes megújulását. Ahol szükséges volt, visszaszorították az idegenhonos, inváziós fafajokat, és az őshonos fajok térnyerését segítő beavatkozásokat végeztek. A vadállomány okozta károk mérséklésére mintegy 95 hektárnyi erdőrészt kerítettek körbe. A kezelések során nem a mára már nemzetgazdasági jelentőséggel nem bíró faanyagtermelés, hanem kizárólag az erdők természetességének javítása és a biológiai sokféleség megőrzése volt a cél.
Már néhány év alatt mérhető változásokat hoztak a beavatkozások
A projekt egyik legfontosabb eredménye, hogy a természetvédelmi erdőkezelés hatásai már öt-hat év alatt kimutathatóvá váltak. A magyarországi projekthelyszíneken például a kezelt területeken a holtfa mennyisége átlagosan 25,3 köbméter/hektárról 40,4 köbméter/hektárra emelkedett. A holtfa mennyiségének és változatosságának növekedése, valamint az új mikroélőhelyek kialakítása kedvező feltételeket teremtett a holtfához kötődő gombák, rovarok és más élőlények számára. A felmérések a harkályok táplálkozóüregeinek és más, a biológiai sokféleség szempontjából fontos mikroélőhelyeknek a gyarapodását is kimutatták. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy az idős, vastag törzsű fák meghatározó szerepet játszanak a változatos erdei madárközösségek fennmaradásában.
A projekt keretében végzett ökológiai monitoring nemcsak a faállomány szerkezetének és a mikroélőhelyeknek a változását követte nyomon, hanem többek között a mohák, a zuzmók, a denevérek, a madarak, a különféle rovarok és a nappali lepkék közösségeit is vizsgálta. A két országban végzett felmérések eredményei egyaránt azt mutatják, hogy a megfelelően megtervezett természetvédelmi beavatkozások rövid idő alatt is elősegíthetik az erdei élővilág számára kedvező folyamatokat. A vizsgálatok ugyanakkor azt is megerősítették, hogy az erdők természetességének javítása hosszú távú feladat, amely folyamatos figyelmet és az adott erdő adottságaihoz igazodó kezelést igényel.
Gyakorlati útmutatók segítik a folytatást
A LIFE4OakForests projekt kilenc éve alatt összegyűlt tudományos eredmények és gyakorlati tapasztalatok szakmai kiadványokban is megjelentek. A Természetvédelmi erdőkezelés – Útmutató az erdei diverzitás helyreállításához tölgyesekben szerzett tapasztalatok alapján című, 2026-ban megjelent kiadvány a projekt során kipróbált természetvédelmi beavatkozásokat, azok ökológiai hátterét, valamint a tervezés és a megvalósítás során szerzett tapasztalatokat foglalja össze. A magyar, angol és olasz nyelven elérhető útmutató az erdőgazdálkodók, a természetvédelmi szakemberek és a kutatók számára egyaránt hasznos gyakorlati segítséget nyújthat. A Tölgyes élőhelyek létrehozása – Gyakorlati útmutató című kiadvány a tölgyes élőhelyek kialakításához nyújt gyakorlati támpontokat: bemutatja a hazai és olaszországi tölgyes élőhelytípusokat, a megfelelő fafajok és termőhelyek kiválasztásának szempontjait, valamint a változatos szerkezetű, természetvédelmi szempontból értékes erdők létrehozásának gyakorlati lehetőségeit. A kiadvány hangsúlyozza a természetes regeneráció és a már meglévő élőhelyi elemek megőrzésének fontosságát is.
A két útmutató együttesen segítheti a projekt során szerzett tapasztalatok átadását, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a természetvédelmi szempontok más erdőterületeken is érvényesüljenek. Fókuszban Magyarország különleges, idős erdei A LIFE4OakForests projekt keretében a WWF Magyarország könyvben és egy interaktív, térképes honlapon gyűjtötte össze Magyarország 87 legértékesebb szentélyerdőjét. A Szentélyerdők Magyarországon című kiadvány, melynek szerzője dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője, valamint az online adatbázis az idős, régóta háborítatlan erdők természeti értékeit, jellemzőit és elhelyezkedését ismerteti, felhívva a figyelmet a ritka fajok számára nélkülözhetetlen élőhelyek jelentőségére. A kezdeményezés célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a különleges erdőket, és erősödjön a megőrzésük iránti elkötelezettség.
