A finompéksütemények fogyasztása jelentősen növekszik Magyarországon, miközben a kenyérfogyasztás csökken.
80 százalékra szeretné növelni a magyar zöldségek arányát a boltokban a DélKerTÉSZ.
A szakértő szerint jobb lenne olyan gyümölcsöket választani, amelyek nem utaztak több ezer kilométert.
A fogyasztói igények változása miatt teljesen átalakulhat a tojáságazat Németországban.
Spanyolországban meghaladja a világjárvány előtti szintet a friss gyümölcsök fogyasztása.
Egyre több magyar választja a sajátmárkás élelmiszereket a gyártói márkákkal szemben.
Nagy lehetőségek vannak a magyar élelmiszeripar előtt, csak tudjunk élni is velük.
A hazai növénytermesztők még nem tartják olyan fontosnak a fenntarthatóság kérdését, mint az állattenyésztők.
A fogyasztók 54%-a a bolygó jövőjét is figyelembe veszi az élelmiszerek kiválasztása során.
Alig öt év alatt megháromszorozódott a pezsgőkészítő pincészetek száma Magyarországon.
Az elmúlt évek kihívásai jelentős mértékben átalakították a magyarok élelmiszervásárlási és fogyasztási szokásait.
Húsvétra lesz elegendő tojás, de azt még nem lehet látni, mi fog történni az árstop megszüntetése után.
2023-ban várhatóan megnövekszik a kereslet az alacsonyabb árfekvésű élelmiszerek iránt.
Egységes uniós rendszerre lenne szükség az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett tápértékek tekintetében.
Beelőzte a bor a sört, és a borászati kellékek is jobban fogynak a magyarok körében.
Pörög az agrárkereskedelem itthon.
A dinnye esetében is magyar forrásra áll át az ALDI.
Egyre jobban bírják a magyarok a csípőset.
Kevesebb dinnye terem az idén, és később lép piacra Görögországban.
Ez durva!
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
