Meglepő eredményt hozott a dísznövények GMO-vizsgálata: erre a Nébih sem számított
Megvolt a Nébih ez évi dísznövény GMO-vizsgálata.
A szegfű a szegfűvirágúak rendjébe, ezen belül a szegfűfélék családjába tartozó nemzetség. A szegfű nemzetség igen népes, számos faj tartozik ide.
A szegfű jellemzői
A szegfű nemzetség fajai főleg az északi félgömb mérsékelt övi területein terjedt el. Valamennyi szegfűre jellemző a forrt, cső alakú, sokerű csésze, legfeljebb a cső közepéig érő 5 cimpával, alján pedig pikkelyszerű fellevelekkel. Általában fénykedvelők. A szegfű egyébként már az ókorban is népszerű volt, a Római Birodalomban Jupiter virágát tisztelték benne. Spanyolország nemzeti virága, a Baleár-szigeteken az autonóm tartomány jelképe. Portugáliában pedig az 1974-es vértelen hatalomátvétel névadójává vált.
A szegfűfélék családjába nyolcvannál is több növénynemzetség és körülbelül 2000 faj tartozik. A legismertebbnek a szegfű (Dianthus), a kakukkszegfű (Lychnis) és a habszegfű (Silene) nemzetség számít, e három növénynemzetség fajaival a kertészetekben dísznövényként találkozhatunk. A szegfűfélék között egynyári és évelő növényeket találunk, többségük a Mediterráneum területén, valamint Európa és Ázsiai környező vidékeink őshonos.
Megvolt a Nébih ez évi dísznövény GMO-vizsgálata.
Készülnek a csúcsforgalomra az üzletek.
Évről-évre növekszik a Bálint-napi virágforgalom Magyarországon.
Készülnek a csúcsforgalomra a virágárusok.
Egyre több fogy nárciszból és jácintból is Valentin-napon.
Aggasztó hazai eredmények igazolják, hogy a veszélyes anyagok a májban is felhalmozódhatnak.
Új típusú lézerszkennert fejlesztettek ki német kutatók a mezőgazdasági robotok számára.
A Lyme-kór világszerte előfordul, Európában és Magyarországon is számottevő közegészségügyi jelentőséggel bír.
A földön fészkelő madarak védelme nem csupán jogszabályi kötelezettsége a mezőgazdasági munkát végző gazdáknak.
Elgondolkodtál már azon, honnan érkezik a reggeli omlett alapja, és milyen különbségek lehetnek a különböző tartásmódokból származók között?
A búzatermesztés alapvető jelentőségű Magyarországon, egyszerre gazdasági húzónövény, élelmezési alap, vidékfejlesztési eszköz és a mezőgazdasági hagyományok része.