Olaszországban a minimálisan feldolgozott, természetes összetevőkből készült élelmiszerek iránti igény vált az egyik legerősebb trenddé. A fogyasztók 81%-a igyekszik csökkenteni vagy teljesen elkerülni az ultrafeldolgozott termékek fogyasztását, míg 45% kifejezetten a természetes összetevőket keresi a vásárlás során. A „clean label” szemlélet egyre hangsúlyosabb. Az egyszerű receptúra, a rövid összetevőlista és az adalékanyag-mentesség komoly versenyelőnyt jelent a gyártók számára. Az egészségtudatos táplálkozás itt továbbra is meghatározó. A csökkentett cukor- és zsírtartalmú termékek mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak azok az élelmiszerek, amelyek valamilyen plusz funkcionális előnyt is kínálnak. Különösen keresettek az energiaszintet támogató, a mentális jóllétet segítő, illetve az emésztést és a bélrendszer egészségét támogató termékek. Ugyanakkor a rohanó életmód és a megélhetési költségek emelkedése miatt a kényelmi termékek iránti igény is folyamatosan nő. Az olasz fogyasztók 59%-a tudatosan keresi gyorsan elkészíthető vagy azonnal fogyasztható élelmiszereket. Érdekesség, hogy a magas fehérjetartalom kevésbé domináns trend. Az olasz fogyasztók mindössze 11%-a tekinti ezt elsődleges szempontnak, és a GLP-1 alapú fogyókúrás készítmények hatása is jóval visszafogottabb más európai piacokhoz képest.

Írországban az egyik legerősebb trend a magas fehérjetartalmú élelmiszerek iránti kereslet növekedése. A fogyasztók egyre inkább keresik azokat a termékeket, amelyek nemcsak táplálóbbak, hanem hosszabb teltségérzetet is biztosítanak. Ez különösen a tejtermékek, snackek és a gyorsan fogyasztható készételek kategóriájában figyelhető meg, ahol a fehérje már nemcsak sporttáplálkozási szempont, hanem általános vásárlási elvárás lett. A megfizethetőség szintén meghatározó tényezővé vált, a fogyasztók tudatosabban mérlegelik, mire költenek, és előnyben részesítik a jó ár-érték arányú, ugyanakkor minőségi termékeket. A tápláló, funkcionális és kedvező árú megoldások egyszerre váltak piaci elvárássá. Az ír vásárlók egyre inkább keresik az átlátható összetételű, rövid összetevőlistájú termékeket. A „clean label” mellett a helyi eredet, a gyártási transzparencia és a megbízhatóság is fontos döntési szempont. A funkcionális előnyök - például az immunrendszer támogatása, az emésztés javítása vagy az energiaszint növelése - tovább növelik a termékek értékét.

Dániában a magas fehérjetartalom az egyik legmeghatározóbb élelmiszertrenddé vált. Különösen a tejtermékek - például az ivójoghurtok, tejitalok, cottage cheese és joghurtok - profitálnak ebből, de a „meal replacement” italok (teljes értékű étkezést kiváltó italok) is egyre népszerűbbek. A fehérje itt egyszerre kapcsolódik az egészséghez, a funkcionalitáshoz és a jóllakottság érzéséhez. Ezzel párhuzamosan erősödik a „premium indulgence”, vagyis a prémium kényeztetés trendje, amely azt jelenti, hogy a fogyasztók kevesebbszer vásárolnak élvezeti termékeket, de akkor tudatosan magasabb minőséget választanak. A mennyiség helyett az élmény kerül előtérbe, prémium csokoládék, különleges fagylaltok és desszertinspirált termékek iránt mutatkozik kereslet, amelyek a mindennapi étrendben kisebb, de minőségibb kényeztető szerepet töltenek be. A növényi alapú étrend támogatása mellett a húsfogyasztás továbbra is stabil, és a flexitariánus irányzat lassabban erősödik. A GLP-1 készítmények hatása pedig már megjelenik a fogyasztási mintákban, de egyelőre nem alakította át alapjaiban a piacot.

Svédországban az egyik legerősebb mozgatórugó a megfizethetőség. A fogyasztók tudatosan keresik a kedvező ár-érték arányú termékeket, az akciókat és a saját márkás megoldásokat. A sajátmárkás termékek már nemcsak az alapélelmiszerek kategóriájában erősödnek, hanem innovatívabb és prémiumabb szegmensekben is. A fenntarthatóság továbbra is központi szerepet játszik. A helyi alapanyagok, az újrahasznosítható csomagolás és az alacsonyabb környezeti terhelés egyre fontosabb szempont a vásárlási döntések során. A vállalatok kommunikációja már nemcsak egy-egy összetevőre fókuszál, hanem a teljes életciklus és ellátási lánc fenntarthatóságára. A magas fehérjetartalmú termékek itt is erőteljesen növekednek, a tejtermékektől kezdve a készételeken át egészen az italokig. A fehérjetartalmat gyakran alacsony cukortartalommal és további funkcionális előnyökkel kombinálják. Emellett a fogyasztók egyre inkább keresik az intenzívebb, karakteresebb ízélményeket, valamint a hibrid - állati és növényi összetevőket kombináló - termékeket is, amelyek fokozatosan egyre nagyobb teret nyernek.