A lengyel parlament élelmezésbiztonsági albizottságának októberi ülésén hangsúlyozták, hogy a vidéki népesség gyors ütemben öregszik. A 65 év feletti gazdálkodók aránya 2025-re 7,7 százalékról 20 százalékra ugrott, miközben a 60 és 65 év közötti termelők száma 2010 és 2025 között megduplázódott, így jelenleg megközelítőleg 150 ezer főt tesz ki. Ezzel szemben a 25 év alatti fiatal gazdák aránya 1,3 százalékról 0,8 százalékra zsugorodott ugyanezen időszak alatt. Ez a folyamat főként a demográfiai visszaeséssel és a fiatalok – különösen a kelet-lengyelországi régiókra jellemző – városokba vándorlásával magyarázható.

A javaslat szerint az új átmeneti juttatás a lengyel Mezőgazdasági Társadalombiztosítási Pénztár (KRUS) által folyósított összegeket egészítené ki. Erre azért lenne szükség, mert a gazdák mintegy 90 százaléka csak az alapjárulékot fizette meg, így csupán a minimális nyugdíjra jogosult. Ezt jól mutatja, hogy 2025 második negyedévében az átlagos agrárnyugdíj mindössze 2202,83 zlotyt tett ki.

Az alacsony nyugdíjak miatt az idősebb korosztály tagjai gyakran halogatják a gazdaságátadást. A generációváltást az anyagiak mellett az is nehezíti, hogy sok tulajdonos nehezen válik meg a munkától, illetve gyakoriak a nemzedékek közötti nézeteltérések a gazdálkodási módszereket illetően.

Az agrártárca jelezte, hogy 2027 után a mezőgazdasági generációváltás a Közös Agrárpolitika (KAP) egyik kiemelt prioritása lesz. Bár az átmeneti nyugdíj részletes feltételeit és kifizetési mechanizmusát még nem dolgozták ki, a parlamenti ülés résztvevői szerint a KRUS-nak meg kell vizsgálnia az új támogatási forma bevezetésének lehetőségét.