Hamza Eszter, az Agrárközgazdasági Intézet munkatársa a sajtóeseményen arról beszélt, hogy a magyar agrárium egyik fontos kihívása az idősödő gazdatársadalom és az ezzel járó generációváltás. 2021 és 2023 között a 65 év feletti gazdálkodók száma 14,6 százalékkal nőtt, miközben a 25 év alattiaké 12,5 százalékkal csökkent. Az idősödő agrártársadalom lassíthatja az innovációt, elmaradhatnak a fejlesztések, csökkenhet a földmobilitás, romolhat a technológiai alkalmazkodóképesség, és hosszabb távon a vidéki közösségek életképességére, valamint az agrárium versenyképességére is hatással lehet.

Itt van minden, amit a gazdaságátadásról tudni kell: fontos dolgokat közöltek

Szeptember 1-től változnak a gazdaságátadás szabályai, az „5 éves szabály” egyszerűsítése és pontosítása.

A gazdaság átadása azonban korántsem egyszerű feladat, hiszen az idősebb gazdálkodók számára a gazdaság sokszor nem pusztán megélhetési forma, hanem identitásuk része és életük munkájának eredménye. A földhöz való erős érzelmi kötődés, a döntési pozíció elvesztésétől való félelem, a bizonytalan jövedelmi helyzet, valamint a családi konfliktusok elkerülésének szándéka egyaránt nehezítheti a staféta átadását. Ráadásul nemcsak a földet, gépeket és vagyont kell átadni: legalább ilyen fontos a hosszú évek alatt felhalmozott tudás és tapasztalat továbbadása is.

A gazdálkodók a folyamatban elsősorban jogi, hatósági és adminisztratív segítséget igényelnének, de a családi konfliktusok kezelésében is szükség lehet külső támogatásra. Az átadási szerződéseknél és pályázatoknál gyakorlati problémák is felmerülhetnek, például a helyrajzi számok pontatlansága vagy a korábban elnyert géppályázatok átadásának nehézségei.

Kiszárad a jövő? Nem csoda, ha a fiatalok nem akarnak gazdálkodni

Nem csak a termést, de az agrárium utánpótlását és a családi gazdálkodói modellt is veszélyezteti az aszály.

A gazdák leginkább ügyvédektől, jogászoktól, szaktanácsadóktól, falugazdászoktól és könyvelőktől fogadnának el tanácsot, miközben egy egyszerűbb, átláthatóbb rendszerre és személyre szabott, bizalmi alapú segítségre is nagy igény mutatkozik. A sikeres generációváltáshoz így a pénzügyi támogatás mellett az eljárások egyszerűsítése és a gyakorlati tanácsadás is kulcsfontosságú lehet.

De mi lehet a megoldás?

Kovács-Honvári Patrícia, az Agrárközgazdasági Intézet munkatársa szerint a generációváltás nem egyik napról a másikra történik, hanem tudatosan megtervezett, akár többéves folyamatnak kell lennie. Fontos, hogy legyen utánpótlás, az átadó és az átvevő megtalálja egymást, és lehetőség legyen a közös gazdálkodásra is, mielőtt végleg megtörténik az átadás. A szakember szerint már a szerződéskötés előtt érdemes végiggondolni a folyamat minden lépését, hiszen azt is látni kell, hogy milyen életet és milyen gazdaságot ad át az idősebb generáció.

Kész, ennyi volt? Teljesen kipusztulhat a szőlő a népszerű magyar vidéken

A szélsőséges időjárás, az aranyszínű sárgaság terjedése és a visszaeső borfogyasztás jelentősen megnehezítik a szőlősgazdaságok helyzetét.

Ebben sokat segíthet egy aktív fiatal gazdaközösség, amely megszólítja a pályakezdőket, valós történeteken keresztül mutatja be a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, és könnyen hozzáférhető, rövid, interaktív információkkal segíti őket. Erre Ausztriában is működő példák vannak, ahol kifejezetten a fiatalokat szólítják meg a számukra megfelelő formában.

Külön kérdés, mi történik akkor, ha a gazdálkodónak nincs családon belül átvevője, ugyanakkor egy idegennek nem szívesen adná át a gazdaságot. Ilyenkor kiemelt szerepet tölthetnek be a közvetítő szervezetek, amelyek összehozhatják az átadókat és az átvevőket, felkészíthetik mindkét felet, és segíthetnek a bizalom kialakításában. Az átadásnak ráadásul nem kell feltétlenül azonnal és véglegesen megtörténnie: a közös gazdálkodás lehetőséget adhat arra, hogy a felek fokozatosan ismerjék meg egymást, és akár egy próbaidőszak alatt derüljön ki, működőképes-e az együttműködés. Hasonló megoldás Írországban is működik, ahol a fokozatosság segíthet abban, hogy az átadó és az átvevő egyaránt biztonságosabbnak érezze a folyamatot.

Váratlan fordulat a magyar földeken: olyan történt, amire nem sokan számítottak

A magyar mezőgazdaságban 2026 első hét hónapjában jelentős fordulat következett be.

Legalább ilyen fontos lenne a generációváltás teljes folyamatának szakmai kísérése. Egy gazdálkodótól nem várható el, hogy egyedül átlássa a jogi, gazdasági, családi és gyakorlati kérdések összességét, ezért olyan szakemberre vagy szolgáltatásra lenne szükség, amely az átadás teljes időszakában mindkét felet segíti. Franciaországban erre már működő modellek is vannak.

Emellett az is lényeges, hogy a gazdálkodás valóban élhető életformát kínáljon: a gazdának legyen lehetősége pihenésre, nyaralásra, vagy arra az esetre is legyen megoldás, ha betegség miatt kiesik a munkából. Ezt képzett helyettesítő gazdálkodók bevonásával lehetne biztosítani, akik megfelelő szakmai tudással és bizalmi alapon segíthetnék a gazdaság működését. Hasonló rendszerek több európai országban, például Finnországban is működnek, és az európai KAP-hálózat is igyekszik népszerűsíteni ezeket a megoldásokat.

400 milliós piacra lépne be Magyarország? Meglepő partnert találtunk hozzá

Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium együttműködési megállapodást kötött Ghánával.

Weisz Miklós, az AGRYA-Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a fiatalok agráriumba vonzásához és megtartásához nem elegendő önmagában a pénzügyi támogatás. A gazdaságok átadása, a finanszírozás és a földügyi szabályozás mellett fontos szerepet kap a munkaerő, a foglalkoztatás, a pályaorientáció, a képzés, a tanácsadás, a tudásátadás és az együttműködések erősítése is. 

A pénzügyi segítség mellett tehát nagyobb hangsúlyt kell helyezni a humán oldalra is, amelyben egy jól működő mentorhálózat és agrárkommunikáció kulcsszerepet tölthet be.