Jakab István közölte: nem várták meg, míg a brüsszeli elképzelések megvalósulnak, Magyarországon már megszületett a gazdaságátadásról szóló jogszabály, amely segíti a generációváltást. Az 1700 benyújtott pályázat is jelzi, nem kényszerrel, hanem kis segítséggel igenis jó irányba terelték a generációváltás ügyét, miközben az átadó és az átvevő is kap támogatást - mutatott rá Jelezte:

a nullához közelítő hitelkamatok mellé 20 éves hitel visszafizetési időszakot kell hozzárendelni, hogy a fiatalok még versenyképesebbek lehessenek, miután átvették a gazdaságot.

Az elnök a klímaváltozás kapcsán megemlítette, hogy régi módon gazdálkodni, talajt művelni, régi vetőmagokat használni nem lehet, ma már az új technológiák használata elengedhetetlen. Úgy vélte, a jövő alapja a vízgazdálkodás, ezért is jött létre egy tárcaközi bizottság, miközben a miniszterelnök ismét létrehozta az aszályvédelmi operatív törzset, mert egyéves csapadék hiányzik a földekből, a Duna 15-20, a Tisza 25-30 százalékkal kevesebb vizet ad, mint korábban.

Jakab István szerint egyetlen lehetőség van: az érkező vizeket megtartani, tározókba gyűjteni és felhasználni akkor, amikor szükséges.

Megjegyezte, hogy a Vizet a tájba program eredményeként ma már kevesebb víz hagyja el az országot, mint amennyi érkezik, miközben az öntözéshez felhasznált víz költségeit a magyar kormány átvállalta.

Viski József agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a generációváltást segítendő vannak pályázatok, ám sok mindent rendezni kell még.

Mint mondta, támogatási oldalról további források kellenek a fiatal gazda pályázatokra, valamint a gazdaságátadói és -átvevői pályázatokra is, mert ha ezt nem tudják biztosítani, akkor "20-25 év múlva nem lesz, aki megművelje a földet".

Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára megerősítette, hogy sok megoldandó feladat van a gazdaságátadással kapcsolatban, mert jelenleg a hatóságok, a közműszolgáltatók, a biztosítók és bankok "nem értik a lényegét". A rendszer jelenleg nem tudja kezelni az átadási procedúrát, ennek megoldása a közeljövő legfontosabb feladata, hiszen ez nem más, mint "egy szerződéssel történő jogutódlás és nincs szükség felesleges körökre".

Nagyné Legény Ildikó, a Magosz gazdasszony tagozatának elnöke kiemelte: a generációváltás akkor lesz sikeres, ha a fiatalokat megszólítják és a megszólításuk egyik legfontosabb eszköze a jövedelemtermelő képesség. Meg kell erősíteni a magyar mezőgazdaság jövedelemtermelő képességét, és jó irányba indultak el, hiszen az adórendszer egyedülálló, sokat segít a termelőknek, a kamattámogatások szintén hasznosak, de a fiatalokat meg lehet szólítani digitalizációval, high-tech technológiákkal, ami vonzó lehet számukra - vélekedett.

Hozzátette: ezeken felül a fiatalok számára földvásárlási lehetőséget is biztosítani kell az "apáról fiúra szálló föld" mellett.

Göbölyös Károly, az Ifjú Gazdák Bács-Kiskun megyei gazdakörének elnöke arról beszélt, hogy ha eddig csak a családfő dolgozott a mezőgazdaságban és abból élt a család, nagy kérdés, hogy ha több gyermeke is ezt az utat választaná, akkor képes-e a föld több család megélhetését biztosítani. Hangsúlyozta, hogy ebben is jó példákat kell mutatniuk, mert "ha a szomszédnak sikerült, akkor mások is felbátorodnak" és akkor szakmai segítséggel a gazdaságátadások automatizmussá válhatnak.

Derdák Gábor, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke megemlítette, hogy az emberek többsége a boltok polcain találkozik először hússal, vagy a zöldségekkel és a gyümölcsökkel. Hozzátette, hogy népszerűsíteni kell a mezőgazdaságot és megmutatni azt a munkát, amit végeznek a gazdák, mert ez lehet a generációváltás egyik kulcsa, illetve ez kell ahhoz, hogy "kívülről is jöjjenek" gazdálkodók, lehetőleg fiatalok személyében.